Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi – Pató Mária szerk.: Nyitott kapuk. Hetvenéves a szolnoki Damjanich János Múzeum (A Damjanich János Múzeum kincsei, 2004)

Zsolnay László: A képzőművészeti gyűjtemény

A

múzeum első beleltározott képzőművészeti műtárgya 1950-ből való, s teljesen érthető módon Kaposvári Gyula, múzeumunk akkori igazgatója a Szolnoki Művésztelep alkotóinak anyagát igyekezett minél nagyobb számban beszerezni. A Szolnoki Művésztelep hivatalos születésnapja 1902. június 29., amikor átadták a művészeknek a tizenkét műtermet tartalmazó két műteremházat. A szolnoki művészet azonban ennél régebbi múltra tekinthet vissza. ELŐZMÉNYEK Szolnok szerepe a magyar képzőművészetben az 1800-as évek közepe óta jelentős. Felfedezését August von Pettenkofen osztrák festőnek köszönhette, aki az 1848-49-es szabadságharc idején járt Magyarországon az osztrák csapatok hadifestőjeként. Számos rajzban és litográfiában örökítette meg a szabadságharc nem egy jelentős epizódját. A XIX. században divatos volt az egzotikum iránti érdeklődés, úgy gondolták, hogy a színes keletről elképzelt furcsaságoknak sok megfestésre alkalmas részlete megtalálható itt. Egy darab kelet volt, a piac színes forgataga, a puszta végtelensége, a nomád élet varázsa. Pettenkofen szolnoki tartózkodásai általában rövidek, mindössze egy-két hónaposak, de igen termékenyek voltak. 1. August von Pettenkofen: Álló férfi 82