Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi – Pató Mária szerk.: Nyitott kapuk. Hetvenéves a szolnoki Damjanich János Múzeum (A Damjanich János Múzeum kincsei, 2004)

Csányi Marietta: A régészeti gyűjtemény

3. A kéziratos Hild-napló egyik lapja A GYŰJTEMÉNY MÚZEUM ELŐTTI TÖRTÉNETE Hild Viktor régészeti munkássága, naplója (1888-1913) Negyedszázados folyamatos gyűjtőmunkáról, 116 régészeti lelőhelyről számol be Hild Viktor kéziratos, igényesen vezetett, de nehezen olvasható Régészeti Naplójában, mely Stanczik Ilona odaadó türelmének köszönhetően 1975-ben, a múzeumi adattári sorozatban nyomtatásban is megjelent. Az első bejegyzés 1888. augusztus 5-én, az utolsó 1913. december 21-én kelt. Nem műgyűjtő módra a tárgy puszta megszerzése volt a célja, hanem mindenkor a múlt megismerésének tiszteletre méltó szándéka vezette. „... megbecsülhetetlen értékű kincseket takar itt még a föld. ... Igyekeztem megmenteni a megmenthetőt, de mi egy ember erkölcsi, anyagi, fizikai ereje ilyen óriási feladathoz képest. Nem tagadom, cikkem e bevezetése egy segélykiáltás. Bár sikere lenne és lehető biztosan révbe hozhatnánk a még érintetlen anyagot, míg nem késő. Rövid tíz év múlva talán késő lesz. " Megdöbbentően időszerű sorok a jászalsószentgyörgy-borsahalmi ásatás kapcsán, 1899 novemberéből. Hild Viktor azoknak a lelkes elődöknek a sorába tartozott, akik nem hivatásszerűen, de mélységes elhivatottsággal, jutalmat, díjazást nem várva kutatták szülőföldünk múltját, mentették tárgyi emlékeit. Tariczky Endre, Kovách Albert, Milesz Béla méltó társa ő. Amatőr lenne? Ki merészelné ezt állítani Régészeti Naplóját lapozgatva? Feljegyzései mindenütt körültekintő alapossággal, gazdag rajzos illusztrációkkal, helyszínrajzi térképekkel mutatják be a leleteket, lelőhelyeket, lelőkörülményeket. Azt hihetnénk, hogy másra nem is futotta idejéből, csak régészeti kutatásokra, ha nem ismernénk gazdag írói - újságírói, szerkesztői tevékenységét. Nem egy írása megjelent az Archaeologiai Értesítő hasábjain is. A kor tudományos színvonalának megfelelően, a szakirodalom ismeretében igyekszik értékelni, magyarázni a jelenségeket. A tudomány iránti alázattal fordul időről időre országos szaktekintélyekhez, hogy feltárásaiban segítségére legyenek, útmutatásul szolgáljanak. 41