Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi – Pató Mária szerk.: Nyitott kapuk. Hetvenéves a szolnoki Damjanich János Múzeum (A Damjanich János Múzeum kincsei, 2004)

Pató Mária: A Damjanich János Múzeum szakkönyvtára

14. Ortelius, Hieronymus Ungarische Chronologie. Nürnberg, 1665 Metszet a szolnoki várról (veduta) 15. Vajda Gyula szerk. Szolnok város és Jász-Nagykun-Szolnok vámegye címtára, 1932-1934. Szolnok, é.n. Faragó Sándor könyvkötészetének hirdetése 16. Fekete Lajos A jászkunok története. Debrecen, 1861. Címlap ASZKUNOK TÖRTÉNETE. körét. Fontos segédgyűjteményévé vált a múzeumi szakkönyvtár. A régi könyvek, a Hild-hagyaték, a papírgyárból kimentett anyag nagy része a múzeumi szakkönyvtárba került, másik része a majdani Verseghy Ferenc Könyvtár alapját képezte. Megtörtént a múzeum átköltözése is, a régi bérház alagsori részéből jelenlegi helyére, az 1860-ban épült egykori Magyar Király Szállóba, ezek után vette fel a Damjanich János nevet, a szolnoki csata neves tábornokára emlékezve. A már meglévő könyvállomány a következő években két különgyűjteménnyel gyarapodott: 1. Dr. Kontsek Károly nagyrévi evangélikus lelkész és zongoraművész hagyatékával, amelyet az 1953-ban elhunyt Kontsek Károly özvegye, Eigner Sarolta a múzeumnak adományozott. Az 1.776 kötetes magánkönyvtár gazdag irodalomtörténeti, szépirodalmi anyag mellett jelentős számban zenetörténeti kézikönyveket is tartalmazott. 2. Csete Balázs jászkiséri tanár és néprajzkutató könyvtárával 1957-ben, amely a XX. század első felében kiadott fontosabb néprajzi tárgyú kiadványokat foglalta magába. Kiemelkedően fontos része a múzeumi könyvtárnak az a gyűjtemény, amely a zúzdából, magánkönyvtárakból, szerzetesi könyvtárakból megmentett ritka, értékes könyveket őrzi. „Az a könyv, amelynek bolti ára 2 P. 80 fül. nem annyit ér. Sokkal többet. Annyit ér, hogy pénzzel nem is lehet mérni ezt az értéket. Annyit ér, amennyit ér írója tehetsége, tudása, szorgalma, szeretete, aggodalma, reménye, öröme. Annyit, amennyi lelki tőzsdét belefektetett művébe. Sokszor majdnem mindenét belefektette. " (Balogh Béla, jegyzőkönyv 1933. máj. 2.) FEICET-E LAJOS * • A könyvtár mintegy félszáz, zömmel XVI-XVIII. századi régi nyomtatványt tartalmaz és bocsát a kutatók rendelkezésére. (Komáromi Csipkés György Leydenben 1719-ben kiadott munkája Szenczi Molnár Albert zsoltárfordításaival; Vályi András: Magyar országnak leírása; gradualék) Az így kialakult állomány jelentette a szakkönyvtár törzsanyagát, a következő évek gyarapodásait pedig az 1953-as bejegyzéssel megkezdett egyedi címleltárkönyvek jelzik. Ezek nyomán haladva végigkövethető a növekedés üteme, szakaszai. 104