Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi – Pató Mária szerk.: Nyitott kapuk. Hetvenéves a szolnoki Damjanich János Múzeum (A Damjanich János Múzeum kincsei, 2004)

Pató Mária: A Damjanich János Múzeum szakkönyvtára

13. Kézzel írt és festett könyv a volt szolnoki ferences rendház könyvtárából Műszakkezdésre visszatértek a mieink, és kezdődött elölről minden. Este hét órára végeztünk... Lapozgattuk az Ortelius redivivus 1664-es, album alakú kiadását, tele a magyar várak török kori metszeteivel. Nándorfehérvár, Bécs után Szolnok vára következik az illusztrációk sorában. Ez a kötet, sajnos, már könyvtábláitól megfosztva került a kezünkbe, de ma múzeumi szakkönyvtárunk féltett kincse. " Megközelítően 13.000 kötetet sikerült kiemelni a megsemmisítésre ítélt anyagból, többek között Komáromi Csipkés György Magyar Bibliáját. A papírgyár vezetősége azzal a feltétellel járult hozzá elszállításukhoz, hogy a lemázsált és átvett könyvekért cserébe ugyanannyi papírnyersanyagot kap, mert a termelés nem csökkenhet. A szolnoki tapasztalatok alapján irányult első ízben a figyelem a MÉH-telepekre, bebizonyosodott, hogy a papírgyárakba küldött szállítmányok ellenőrizetlenek. Fitz József és Kőhalmi Béla, a könyvtári központ képviselőinek megbízásából a zúzdába került anyagot ettől kezdve felül kellett vizsgálni. 1951-ig még a könyvtári feladatok domináltak, a múzeumi tevékenység másodlagos szerepet kapott. 1952-ben a megyei és járási könyvtári hálózatok szervezésével lehetőség nyílt a szétválásra, és a múzeum betölthette igazi szerep103