Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi – Pató Mária szerk.: Nyitott kapuk. Hetvenéves a szolnoki Damjanich János Múzeum (A Damjanich János Múzeum kincsei, 2004)

Pató Mária: A Damjanich János Múzeum szakkönyvtára

9. Isthvanfí Nicolai História regni Hungáriáé, post obitum gloriosissimi Matthiae Corvini regis, a quo apostolicum hoc regnum turcarum potissimum armis barbáré invasum, libris XXXVI. rerum in Pannónia, Dalmatia, Transylvania, Moldávia, Bosnia, Illyrico, caeterisque ultra seculum, ab anno 1490. gestarum locupletissimis exacte descripta... Viennae, Pragae et Tergesti, 1758. A 207. oldalhoz Hild Viktor jegyzetei és fordítása. Szolnok bevétele, 1552. Petit Illustration. A korabeli olvasó a tudományos folyóiratok között is kedvére válogathatott: Turul, Magyar Művészet, Természettudományi Közlöny, Búvár, Tudományos Gyűjtemény, Archaeologiai Értesítő, Századok, Ethnographia. A SZEMÉLYZET Mint már említettük, a könyvtárnak állandó, kinevezett, hivatásos alkalmazottja nem volt, igazgatónak Balogh Bélát nevezték ki, aki tiszteletdíjasként végezte munkáját. Ő 1918-ban került a Verseghy Ferenc Gimnáziumba természetrajz-földrajz szakosként, 1934-től pedig a debreceni egyetem antropológia tanára lett, de 1941-ig vezette a könyvtárat. A megalapítás utáni első évben csupán tanítványai segítségére számíthatott. 1934 szeptemberétől ideiglenes altisztet osztottak be mellé, aki hét évig volt az intézmény szolgálatában. A KÖNYVTÁR HASZNÁLATA ÉS AZ OLVASÓKÖZÖNSÉG A könyvtár megnyitásával együtt szabályzat készült a látogatási, kölcsönzési rendről. Az egyesület tagjai minden szolgáltatását használhatták, a kölcsönzés számukra megengedett volt, akik nem rendelkeztek tagsággal, csak az olvasótermet használhatták díjmentesen. Az olvasóteremben rózsaszín kérőlapot, a kölcsönzésnél fehér színűt használtak. A KÖNYVTÁR KIADVÁNYAI ÉS RENDEZVÉNYEI Balogh Béla már a megalakulástól kezdve fontosnak tartotta a város életével, a gyűjtemény alakulásával összefüggő kiadványok megjelentetését. 1935-ben indította útjára a Szolnok m. v. Közkönyvtárának és Múzeumi Gyűjtőhelyének kiadványai sorozatot, melynek első számaként az egyesület alapszabálya jelent meg. A második és harmadik kötet, amit a város olvasóközönsége a könyvtárral együtt sürgetett, a könyvtár katalógusának kinyomtatása volt, amit 1937-ben a Könyvtár- és Múzeumegyesület tagjai, elsősorban dr. Halász Jenő és Jakabffy Guidó 1.000 pengős gyűjtése tett lehetővé. A katalógus 650 példányban történt megjelentetése az országban szinte egyedülálló volt a városi könyvtárak körében. 1940-ben megjelent a 101 10. Hild Viktor: Könyveim leltára szerzők szerint, 1922