Fekete István - Mező Szilveszter (szerk.): Bolygónk színeváltozása. Ember és természet megbomlott harmóniája. Szemelvények Földünk nyolc vidékéről (Tiszaföldvár, 2003)
Mező Szilveszter: Földrajzi tanulmányúton a szappanoperák földjén, Venezuelában
amelynek rétegei egykoron az egész régiót beborították. A lazább szerkezetű, kevésbé ellenálló összleteket a szűnni nem akaró külső erők fokozatosan letarolták, s csak a legkeményebb kőzetekből (főként rózsaszínű kvarcitból és kovásodott homokkövekből) álló rétegek őrződtek meg — ezek a tepuik. A Bolivár Szövetségi Tartományban fekvő Gran Sabana az ország egyik legritkábban lakott vidéke. Bár az utóbbi időben mind növekvőbb számban érkeznek a földfoglaló telepesek, az indián etnikum részaránya még napjainkban is számottevő. A terület ősi gazdái a karib nyelvcsaládhoz tartozó pemónok; nevük magyarra fordítva imigyen A fölső képen Jimmy Angel (balról a második) látható yekuána indiánok társaságában (Roberto Marrero: La Gran Sabana című könyve nyomán). Alatta a pilóta kiszolgált egymotorosa, a Rio Caroni, amely jelenleg a Ciudad Bolívar-i repülőtér féltett büszkesége (Fotó: Mező Szilveszter) fest: „Ember, aki kis dombon lakik". Több alcsoportjuk is létezik: arekuna, kamarokoto, taurepán. Majdnem háromszáz telepük ismert, teljes lélekszámúkat a népességkutatók mintegy 15 ezer főre becsülik. Párszáz lelkes falvaikban az ovális alaprajzú, pálmalevelekkel fedett kunyhók, a churuaták mellett újabban már modem, bádogtetős épületek is láthatók. A tradicionális életmód végleg eltűnőben van. Régebben a gyűjtögetés, a halászat és a vadászat jelentette a megélhetés legfőbb forrását, napjainkban megművelik a környező gyenge termőerejü földeket is: a kiirtott erdőségek és a felperzselt szavannák helyén kialakított parcellákon alapvető élelmiszemövényeket termesztenek. Újabban biztos jövedelemforrás lett az idegenforgalom is. A fontosabb túraútvonalak mentén fekvő falvak viszonylag korán kapcsolatba kerültek a nyugati civilizációval, lakóik már rég nem bámulják meg a messziről jött furcsa idegent, aki hátizsákkal a vállán a közeli hegyekbe indul. A környéket jól ismerő tapasztalt indiánok sarujukat bakancsra cserélték, hogy készségesen kalauzolják a tepuik földjére látogató kíváncsi turistákat. Mások szuvenírüzletet nyitottak vagy éttermet, vendégfogadót üzemeltetnek. 87
