Fekete István - Mező Szilveszter (szerk.): Bolygónk színeváltozása. Ember és természet megbomlott harmóniája. Szemelvények Földünk nyolc vidékéről (Tiszaföldvár, 2003)
Kovács András Donát: Grand kanyon - "A hely, amelyet mindenkinek látni kell"
Kovács András Donát GRAND KANYON - „A HELY, AMELYET MINDENKINEK LÁTNI KELL" A Grand Kanyon Földünk egyik leglátványosabb felszíni képződménye. Az Amerikai Egyesült Államok természeti jelképévé vált terület a Szikláshegységben eredő Colorado-folyó kanyonjainak együttese, mely Arizona állam északi területén található. A nagyesésű folyó és vízgyűjtőjének időszakos, illetve állandó vízfo’yásai meredek falú völgyek tucatjait alakították ki, feldarabolva a Colorado-iennsík táblás vidékét. A néhol 2 kilométer mélységet is elérő szakadékok az elmúlt évmilliók földtörténeti múltják tárják a szemünk elé. A Grand Kanyon egy nyitott geológiai „könyv”, melynek „lapjai” a különböző kőzetrétegek. Leggyakoribbak a nagy nyomás hatására átalakult és összepréselődött üledékes kőzetek; a vöröshomokkövek és a különböző eredetű mészkövek. Közülük az ismertebbek közé tartozik a sziklapárkányok legfelső szintjét alkotó 250 millió éves, szürkés színű Kaibab-formáció, mely az egykori óceán tengeröbleinek mélyén keletkezett, hogy mára 2400 méteres magasságba emelkedjen. A peremek alatt a fehér Coconino-homokkő helyezkedik el, mely réges-régi sivatagi dünesorok maradványa. A Grand Kanyon sziklaképződményei eltűnt tengerekről, hajdanvolt sivatagokról, ősi vulkánokról mesélnek, s a hozzáértők számára kirajzolódik bolygónk történetének számos rejtett fejezete. Segítségükkel megismerhetjük a Colorado-fennsík kialakulásának előzményeit, és megérthetjük, hogy miképpen alakult ki a Grand Kanyon mai fenséges arculata. Elsőként a kanyon felfedezője, John Wesley Powell - aki nemcsak kalandor és háborús hős volt, de az amerikai geológiai szolgálat megalapítója is - közelítette meg szemléletesen a kanyon kialakulásának történetét. Magyarázata szerint a Grand Kanyont egy tortához kell hasonlítanunk, melyet úgy szeletelnek fel, hogy nem a kést mélyesztik a tortába, hanem a tortát emelik a kés élén egyre magasabbra, míg végül az a tortaszelet aljához ér. Ez a magyarázat 103
