Kelemen Éva - Pató Mária - Szlankó István (szerk.): Tiszaföldvár - Fejezetek a város történetéből (Tiszaföldvár, 2002)
Bagi Gábor: Tiszaföldvár története a honfoglalástól 1876-ig
A földjüket vesztő gazdák közt az urbárium elégedetlenséget szült. Kétségbevonták érvényességét, és az 1772-ben sófuvarozáskor Pesten megismert Domokos Mihály komáromi szolgabíró kijelentéseire hivatkozva nyíltan izgattak a Podmaniczkyak ellen. Végül Kiss Andrást és Szabó Mihályt megbotozták, míg másokat a megye börtönébe zártak. 2 4 Az 1786-os II. József-féle népszámlálás Földváron 1 papot, 64 nemest, 2 pogárt és 146 örökösét, 152 parasztot, 221 zsellért, 2 szabadságolt katonát és 100 egyéb személyt írt össze. Különösen a zsellérek, és a kisnemesek száma nőtt meg. Az 1787/9-es kataszteri felmérés már 2720 kat. hold (63,8 %) jobbágyi és 1545 hold (36,2%) urasági szántót vett számba, és a növénytermés is hasonló arányban oszlott meg. A nem teljes 1787/8-as rovásadó összeírás csak 1545 hold jobbágyszántót említett. 2"' 1771 1788 1828 1842 telkesjobbágy 125 135 161 169 házas zsellér 65 91 327 394 házatlan zsellér 22 32 19 ? Utóbb a házas zsellérség felduzzadása figyelhető meg. Amíg 1771-ben csak a telkesek 2/3-át tették ki, addig 1828-ban már a kétszeresét, 1842-ben pedig még többet. A telkesjobbágyok is számottevően polarizálódtak. 1771-1851 között az 1/2-ed és a nagyobb telküek száma, aránya nagymértékben lecsökkent (70-ről 56 főre, 55-ről 28 %-ra), míg az ez alattiak csoportjai jócskán felduzzadtak (55-ről 134 főre, illetve 43-ról 70 %-ra). 1851ben a telkesek majd háromnegyedét már ezek tették ki. A telekaprózódás mellett viszont 1842-től egyesek már növelni is tudták birtokaikat, bár ebben 1843-tól a létrehozott alapítványi telkeknek is szerepe lehetett. 1848-ban Máté Mihály ácsmester már 4/4 telkes volt, bár lehet, hogy ez 1/4 helyett tévesen került a neve mellé. Mellette azonban Csernák István, Eördögh Ferenc gazdatiszt, Kalóz Sándor, Kávási István, Kósa Mihály, Petyus György és Szabó László 3/4-ed telke is igazolja a felhalmozódást. L77J 1828 * 1842 1848 L85i 1 3/4-ed telkes 1 1 1/2-ed telek 1 1 1/4-ed telek 1 1 telek 23(18%) - 2 1 7(3%) 3/4-ed telek - 7(4%) 12(6%) 1/2-ed telek 46(36%) 54 (33 %) 56(32%) 40(23 %) 35(18%) 1 /4-ed telek 55 (43 %) 107 (66 %) 121(71 %) 126 (72 %) 134 (70 %) 1/8-ad telek * Az összesítés csak 53 fel- és 17 negyed telkest említ. 24 Országos Levéltár (OL), Mikrofilmtár: 4176. doboz. (177l-es úrbérrendezés. Heves megye.); Varga Lajos: Adatok Tiszafoldvár történetéhez. Tiszaföldvári Földrajzi Múzeum Adattára: 5-59.; Bartók János-Horváth Lajos: Adatok Podmaniczky János gazdálkodásához. 1719-1734. In: Tanulmányok és források a Galga-vidék múltjából. Múzeumi Füzetek, 19. Szerk. Asztalos István. Aszód, 1981. 80. 25 Dányi Dezsö-Dávid Zoltán: Az első magyarországi népszámlálás. 1784-1787. Budapest, 1960. 120-1.; Dávid Zoltán: Adatok a mezőgazdasági termelés nagyságához (1787-1789). Történeti Statisztikai Évkönyv, 1965-66. Budapest, 1968. 104., 115.; Soós Imre: Heves és Külső-Szolnok megye 1772-1849. évi rovásadó összeírásai. Tanulmányok Heves megye történetéből, 1. Eger, 1973. 163. 63
