Kelemen Éva - Pató Mária - Szlankó István (szerk.): Tiszaföldvár - Fejezetek a város történetéből (Tiszaföldvár, 2002)
Szikszai Mihály: Tiszaföldvár története 1876-1993
beszolgáltatási rendszerre - ez volt a Jurcsek-féle begyűjtési rendszer ami életfeltételeiket nagyon megnehezítette." Az ország német megszállását követően a Tiszafoldváron és a megyében élő zsidók nehéz helyzetbe kerültek. A megye 14618/1944. sz. rendeletével szervezte meg JászNagykun-Szolnok megye gettóinak felállítását. A rendelet alapján Tiszafoldváron is gettót kellett felállítani. 3 2 A gettót a Weisz János-féle ház (Kossuth u. 100.) körül alakították ki. Egy adatgyűjtés szerint kb. 25 családot szállítottak ide a községből és néhány környékbeli településről. A gettóban elhelyezett 89 főt először Kecskemétre szállították, majd deportálták őket a koncentrációs táborokba. 3 3 1944 őszén a harcok már egyre közelebb kerültek a faluhoz. Október elején már az ágyúdörgést is lehetett hallani. Október 6-án a községházán munkaszüneti nap volt. A főjegyző telefonon kapta a hírt, hogy az oroszok közelednek a Tisza vonalához. Ennek hallatára a helyi elöljáróság közül többen elmenekültek. 1944. október 8-án vasárnap a németek elhagyták Tiszaföldvárt és délután 2 óra körül a vasútállomás környékén felbukkantak az első szovjet előőrsök. A község lakói közül Karai László és Pintér Ferenc fogadta őket fehér zászlóval. A katonák átvonultak a községen a Tiszáig. Itt a folyón történő átkelés lehetőségeit nézték meg, a kompot ugyanis a visszavonuló németek felrobbantották. A szovjet előőrsöket a 2. román hadosztály követte. A frontvonal azután többször változott, így a következő napok eseményeit nehéz rekonstruálni. Körülbelül egy héttel később Vezseny felől kisebb német egység érkezett Tiszaföldvárra. Bár nagyobb harcokra nem került sor, de a tüzérségi tűz során 2 lakóház megsérült. 3 4 Október 13-án a 3. magyar hadsereg csapatai Szolnoktól délre tevékenykedtek. A Tisza bal partjára átküldött felderítő járőrök azt jelentették, hogy Csépa és Tiszaföldvár között nem találkoztak szovjetekkel, de a magyarok azonban Tiszaföldvárra már nem mentek be. 3 5 1944. október 19-én 05 órakor a szolnoki vasúti hídtól délkeletre eső rövid tüzérségi előkészítés után megindult a 24. német páncéloshadosztály támadása. A német Királytigris harckocsik rövid idő alatt áttörték Rákóczifalvánál a 2. román hadosztály gyenge védelmi vonalát. A román 4. gyalogoshadosztály 4600 katonája esett fogságba. A németek Rákóczifalvát is elfoglalták. 10 óra tájban a német 3. század harckocsijai Kétpó környékén egy ellenséges vasúti szerelvényt semmisítettek meg. A támadó németek elfoglalták Tiszaföldvár egy részét is, de ez csak oldalbiztosítása volt a Mezőtúr-Túrkeve-Kisújszállás térségébe irányuló fő csapásnak, ezért a német csapatok támadásukat beszüntették, így Tiszafóldvárra október 20-án akadály nélkül bevonultak a román, majd nyomukban a szovjet csapatok. 3 6 A szovjetek Tiszaföldváron a következő hetekben hadtápbázis kialakítását kezdték meg. Emiatt 1944. november 6-án a lakosságot kitelepítették a környező szőlőkbe. Az emberek mindent magukkal vihettek, de 24 órán belül el kellett hagyni a falu területét. 31 SZML T.jzkv. 33/1943.; 105/1943. 32 Csősz László: „Keresztény polgári érdekek sérelme nélkül". Gettósítás Szolnokon 1944-ben. In: Századok. 2000. 3. sz. 33 Községünk élete 1920-1965. Tiszazugi Földrajzi Múzeum . T. földvár Adattár 107-66. 34 Szlankó István: A Tiszaföldvári Tiszazugi Földrajzi Múzeum rövid ismertetése DAMHA: 239-79.; Kurucz Márta: Tiszafoldvár felszabadulásának napjai és eseményei DAMHA: 247/80.; Varga Lajosné: Tiszafoldvár az új élet kapujában. DAMHA: 196/79. 35 Borús József: Szolnok megye felszabadítása (1944. okt. 7. - nov. 17.) Szolnok, 1971. 20. (Továbbiakban: Borús) 36 Borús 28 92
