Kelemen Éva - Pató Mária - Szlankó István (szerk.): Tiszaföldvár - Fejezetek a város történetéből (Tiszaföldvár, 2002)

Szikszai Mihály: Tiszaföldvár története 1876-1993

lebonyolítására a község 32 ezer Korona kölcsönt vett fel. A kivitelezést májusban kezdték meg Koncz és Szabó hódmezővásárhelyi vállalkozók.

6 Az építkezés műszaki vezetésével Tarcsányi Ernőt a Cibakházi Ármentesítő Társulat főmérnökét bízták meg. Amíg az elöljáróság számára alkalmas épületet kialakították, a hivatalok özv. B. Nagy Mihályné házába költöztek. A neoklasszicista-szecessziós községháza még ez év októberében elkészült. Avatására 1902. január 11-én került sor ünnepélyes keretek között. A rendezvény pompáját emelte, hogy megjelentek a megyei vezetés küldöttei, a községi képviselő-testület tagjai, a helyi egyházak és intézmények képviselői, és a település lakóinak színe-java. 1965-ben egy helyreállítás kapcsán derült ki, hogy a korabeli építőmesterek a falban elhelyeztek egy emlékiratot. Ennek dátuma 1901. okt. 3. (talán a befejezés időpontja) és a következőképpen szól: „Kedves bajtársak, ha majd az életben valamikor ezen iratot közületek valaki megtalálja, akkor az jusson az eszetekbe, hogy ezen ember, aki ezt ide tette sok és nagy küzdelemmel és fáradtsággal keresett pénzt és azt kívánom kedves bajtársak, hogy legyetek elégedettek, ... mert az időben, amikor ez a városháza készült a legrosszabb és legrongyosabb élete volt az embernek... Ezen emlékiratot hagyta hátra Besenyi Ferencz munkavezető és Forrai István előmunkás kőmíves. Istennek szent áldása szálljon rátok hős utódok..."

7 1896-ban a millenniumi ünnepségek jegyében Tiszafoldváron a róm. kat. templom köré 10 platánfát ültettek, amiket Beniczky Géza helyi földbirtokos ajándékozott a községnek. Ezeket nevezték később „Árpád" fának. Beniczky adományából vették az iskolák zászlóikat is. Az iskolában rendezett millenniumi ünnepség után a tanítók vezetésével a tanulóifjúság a piactérre vonult, ahol ünnepi beszéd tartására került sor, majd a községben körmenetet tartottak. Az ünnepségekhez kapcsolódott még a képviselő-testület által tett 10.000 Ft-os alapítvány, amellyel az ártézi kúthoz kapcsolódó vízvezeték építését kívánták elősegíteni.

8 1897-ben Tiszaföldváron és a környező tiszazugi településeken agrárszocialista megmozdulások zajlottak le. A mozgalmak célja a kedvező aratási feltételek kivívása volt, vezetőjüknek Hegyes Gábort (1859-1897) választották. Az egész járásban általánossá vált az aratási és cséplési szerződések megtagadása. A szerződést kötött aratók a sárszögi pusztán nem voltak hajlandók munkába állni, ezért Heves megyéből hoztak munkásokat. 1897. jún. 13-án a hevesieket Cibakházán kétszáz helybeli támadta meg. Ezért két egyént Gecse Mihályt és Juhász Jánost Tiszaföldvárra vezettetett a főszolgabíró. 1897. jún. 15-én Hegyes Gábor felszólította a Cibakházán dolgozó munkásokat, hogy menjenek Tiszaföldvárra a csendőrségre, letartóztatott társaikat kiszabadítani. Cibakról mintegy 50 ember jött át Földvárra és a csendőrlaktanya udvarán követelték a letartóztatottak szabadon bocsátását. A csendőrparancsnok felszólította őket a távozásra, azonban ezt nem tették meg, az egész csoportot letartóztatta és bekísértette Szolnokra a törvényszékre. A főszolgabíró pedig erősítésül egy század katonaságot kért Szolnokról. Június 16-án este 8 órakor a katonaság meg is érkezett, de addigra a kedélyek lecsillapodtak, visszavonták őket állomáshelyükre. Hegyest rabtartás megfizetésére kötelezték, így november 25-én lakásán megjelent a végrehajtó két csendőr kíséretében. A korabeli jelentés szerint Hegyes meg6 SZMLT. a. 92/1901. (VIII. 81/1899) 7 Szlankó István: 90 éves a községháza. Tiszazugi Földrajzi Múzeum Tiszafoldvár. Adattár 574-95. 8 Nánási Mihály: Adatok az 1896-os millenniumi ünnepségek Jász-Nagykun-Szolnok megyei történetéhez (kézirat) 84., 95., 122. 81