Kelemen Éva - Pató Mária - Szlankó István (szerk.): Tiszaföldvár - Fejezetek a város történetéből (Tiszaföldvár, 2002)

Bagi Gábor: Tiszaföldvár története a honfoglalástól 1876-ig

N (1300 körül) N N (1330 körül) (1330 körül) •Takab János János (1360 körül) (1360 körül) (1360 körül) Miklós Tamás László 1389-1406 1395-1407 1395 Miklós 1389 Jakab Lőrinc László 1395-1407 1395 - 1407 1395 Tamás 1406 A Homokszálláson birtokos kun kapitányi család leszármazása Pálóczi Horváth András szerint kun betelepítésére utal. A XVI. században valóban kun falu. Ez a mai Telekpuszta lehetett Öcsöd Körösön túli részén, Tatárszállás közelében. Özén puszta (Özénhalom ?) 1591-ben Földvárt és Mesterszállást választotta el, és korábban talán lakhatták is.

7 Földvárt a XV. század végén nyugaton a Tisza határolta, északon Martfű, majd kun, vagy volt kun jogú falvak következtek. Kérdéses a Kengyellel, Kis- és Nagypóval való érintkezés, míg az Árpád-kori faluhellyel bíró Hék későbbi fennállására nincs adat. Keleten Tatárszállás, Telekszállás és talán Mesterszállás határolta. Bizonytalan, hogy Földvár és Homok határa elérte-e a Köröst. Ha igen, akkor a túlparton a sokáig kun Öcsöddel érintkezett, míg délen Gyügér és Cibakháza magyar falukkal. Földvár a török hódítás korában A források a török hódítás idején szaporodnak meg. 1548-ban a túlparti Vezsenyt és Várkonyt már a szegedi szandzsákban írták össze, Földvár és környéke azonban csak Szolnok 1552-es elestével vált, a szolnoki szandzsák részeként hódoltsággá. A Tiszántúl helyzete sajátos volt, mivel a török és Habsburgok mellett az erdélyi fejedelmek is adóztatták, adományozták, különösen Bethlen Gábor és I. Rákóczi György idején. A lakosok gyakran három felé adóztak, bár közmunkát csak a török követelt. így 1589-ben az egész szolnoki szandzsák a leégett csongrádi erődöt építette. Bél Mátyás szerint Földvár török végvár volt, de inkább csak török csapatok itteni táborozásának emléke torzulhatott el.

8 7 Karácsonyi János: Békésvármegye története. Békésvármegye, 1896. II. 323.; Fehértói Katalin: Árpád-kori kis személynévtár. 1983. 331.; Csorna József: Mohácsi vész előtti címerlevelek nyomai. Turul, 1906. 16.; Csánki D. i. m. 674. 8 Vass Előd: Öcsödi jobbágy levelek és tanúvallomások a Békés megyei hódoltságból. Agrártörténeti Szemle, 1980. 172-91.; Bél Mátyás: Heves megye ismertetése 1730-1735. Ford.: Soós Imre. Eger, 1968. 83-4. 54