Kelemen Éva - Pató Mária - Szlankó István (szerk.): Tiszaföldvár - Fejezetek a város történetéből (Tiszaföldvár, 2002)

Bagi Gábor: Tiszaföldvár története a honfoglalástól 1876-ig

OTvpúno Külső-Szolnok megye 20*30' 20*15' Külső-Szolnok vármegye a XVI. század közepén Kezdetben a tájat nagyszámú, de kis népességű szállások, majd állandósuló falvak jellemezték. A lakosság a megtelepedéssel mindinkább a nagyobb helyekre tömörült. Földváron a honfoglalástól ismertek lelőhelyek. Zalotai Elemér a Téglagyár agyagbányájában XIV-XV. századi leleteket talált, majd 1982/4 között honfoglaló és Árpád-kori emlékek kerültek elő. Számos - csak névről ismert - Árpád-kori falu közül esetleg a dömösi apátság 1138-ban említett Herudi (Heréd ?) földje esett a földvári határba. Györffy György ezt előbb Homokkal azonosította, de utóbb feltevését elvetette. E névalak vízmenti helyre utal, melyben az 'ér, erü, herü' tőhöz járul a ,,-di (gy)" képző. A birtokon hét szolga (Tiburci, Zamar, Ehudi, Bula, Step(han), Cupan, Eubag, Querundi) élt, akik az apátsági népek hetedik századához tartoztak. Utóbb már nem említik.

2 1241/2-ben a tatárjárásnak a népesség jelentős része áldozatul esett. A Tisza nádasainak jó rejtekei ellenére a pusztulásra utal, hogy az 1246 táján végleg betelepedő, török eredetű kunok Kétpó és Kunszentmárton környéke mellett a határ keleti részein is megtele2 RégFüz. (Régészeti Füzetek) 36. (1982.) 58.; Uo. 38. (1984.) 59.; Szabó Dezső: A dömösi apátság alapító levele. Magyar Nyelv, 1936. 132.; Uő.: A dömösi adománylevél hely és vízrajza. Budapest, 1954. 22.; Magyarország története 1/2. Budapest, 1985. 1049.; Györffy György: Dömös falu prépostsága és népei az Árpád-korban. In: Duna menti népek hagyományos műveltsége. Tanulmányok Andrásfalvi Bertalan tiszteletére. Budapest, 1991. 291-295. 50