Kelemen Éva - Pató Mária - Szlankó István (szerk.): Tiszaföldvár - Fejezetek a város történetéből (Tiszaföldvár, 2002)

Zádorné Zsoldos Mária: Tiszaföldvár egészségügye

II. Egészségügy 1945-1970-ig A II. világháború után kevés egészségügyi személyzet maradt Földváron. Egy községi orvos, dr. Balla Zoltán tevékenykedett, aki nehezen tudta ellátni feladatát.

4

2 1946 márciusában dr. Rósa László letelepedett Földváron és megkezdte orvosi gyakorlatát.

4

1 Az egészségügyi ellátás nehezen indult el. A két gyógyszertár gyógyszerhiány miatt nem működött. Az egészségházban mindössze 2 db fecskendő, tük, 2 db csipesz és egy medencemérő körző maradt, ami igencsak kevés volt a feladatok elvégzéséhez.

4

4 A II. világháború után irányítási, szervezeti változások történtek. Létrehozták az Egészségügyi Minisztériumot, amelynek hatáskörébe került az egészségügyi ellátás valamennyi területe. A községi orvosi állásokat megszüntették és körzeti orvosi hálózatot alakítottak ki. A körzeti orvosok működési területét az igazgatási területek határainak figyelembevételével, az érdekelt tanácsok végrehajtó bizottságainak javaslata alapján, a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága határozta meg. Az orvoshiány miatt részfoglalkozású orvosi állásokat is lehetett szervezni, mely esetben a helyettesített körzet alapilletményének 50%-a járt. Az új rendszer 1952. november l-jén működését különösebb zökkenő nélkül megkezdte. Tiszaföldváron három körzetet alakítottak ki, melyből a harmadik körzetet részfoglalkozású állásként engedélyezték.

4

5 1 95 8. július 1-től negyedik körzetet, illetve négy orvosi állást engedélyezett a Megyei Tanács Egészségügyi osztálya.

4

6 Körzetbeosztás: Körzet Lakók száma (Fő

) Biztosított szám (Föl I. 3.900 3.600 II. 3.600 3.170 III. 3.600 3.150 IV 3.500 3.050 14.600 12.970 1960-ban a négy egészségügyi körzetben 4 orvos, 4 írnok látta el a betegeket, 2 körzeti betegápoló végezte a járó- és fekvőbeteg-ellátást. Az anya- és csecsemővédelmi feladatokat 4 védőnő látta el. 1963-ban a körzeti orvosok száma nem változott, de kaptak egy fogorvost, a körzeti ápolónők száma 4-re emelkedett és még egy egészségőri állást is létesítettek, tehát az egészségügyi középkáderek száma emelkedett. Ebben az időszakban mindinkább előtérbe került a minőségi betegellátás megvalósítása, melyhez megfelelő számú orvosra is szükség volt. A körzeti orvosoknak napi 90-120 beteget kellett ellátniuk, s ez nem tette lehetővé a betegek elmélyültebb kezelését. E téren 1965-ben következett be változás, ekkor az egészségügyi dolgozók létszáma a következőképpen alakult: 6 orvos, 1 fogász, 4 védőnő, 4 körzeti ápolónő, 4 orvosírnok, 2 bába, 1 egészségőr, 7 egyéb beosztású egészségügyi 42 SZML, Tisztiorvosi iratok 144/1946. 43 Uo. 164/1946. 44 Uo. 41/1946. 45 Zádorné Zsoldos Mária 1996. 99-103. p. 46 SZML, Tiszaföldvár község közigazgatási iratai 1108-3/1958. 238