Kelemen Éva - Pató Mária - Szlankó István (szerk.): Tiszaföldvár - Fejezetek a város történetéből (Tiszaföldvár, 2002)
Zádorné Zsoldos Mária: Tiszaföldvár egészségügye
Artézi kutak Az egészség megőrzésének egyik fontos tényezője és elősegítője az egészséges ivóvíz. Ez egyre nyilvánvalóbbá vált az 1800-as évek végén, amikor a kolera szedte áldozatait. 1894-ben a Törvényhatósági Bizottság a községek artézi kút létesítése iránti kérelmét napirendre tűzte. A községek bizonyos %-kal hozzájárultak a kút létesítéséhez, a többit pedig állami segélyként megkapták. Földváron a Polgári Társulati Alap is hozzájárult 1000 Ft-tal és a piactéren 1894-ben elkészült az első artézi kút. Az artézi kút felesleges vizének elvezetésére csatornát szerettek volna építeni 1897-ben. Ez azonban csak terv maradt, mert a csatornához területeket kellett volna kisajátítani. Az ottani gazdák féltették földjeiket, és kődarabokkal igyekeztek elfojtani a forrást. Részben sikerült is, mert nem folyt olyan erővel. Közkútként megmaradt, sőt a házakhoz is elvezették a vizet. 1905-ben fúrták a II. artézi kutat, de ízére, vízbőségére meg sem közelítette az első kutat. 3 6 1925-től a közegészségügyi munkának egyik központi feladata volt a betegségmegelőzés és egészségvédelmi tevékenység. Ennek egyik fontos területe az egészséges ivóvízhez való jutás lehetőségeinek megteremtése. A század elején létesültek ugyan artézi kutak, de a számuk nem érte el a kívánt mennyiséget. Robbanásszerű fejlődés az Országos Egészségügyi Központ pénzügyi támogatásával 1936-39 között történt. Az 1938/39. évi költségvetésben Földvárra 1 db 180 m mély kút létesítését tervezték. 3 7 1925-ben Tiszaföldvár belterületén 7 kút látta el a lakosságot ivóvízzel, ezen kívül az Ószőlőben még volt 3 artézi kút. Számuk 1945-ig nem változott. 3 8 Az artézi kutak működtetésére az 1900-as évek elején társaságok alakultak. A Tiszaföldvári III. Ártézikút társaság 1912-ben alakult meg. Céljuk az volt, hogy a jó ivóvizet felszínre hozzák a meglévő vízvezetéket karban tartsák. A társaság tagjainak telkére elvezették az ivóvizet. A társulat tagjai felvételi járulékot, valamint kútfenntartási járulékot fizettek, melyből a csőhálózatot karban tartották, a szükséges javításokat elvégezték. 39 Hasonló céllal alakultak a többi társulatok is: 1929-ben Tiszafóldvár-Újtelepi I. számú Ártézikút Társaság, 1931 -ben a Tiszaföldvári I. Ártézikút Társaság. 4 0 1896 második felében kezdődött meg az Ártézi-fürdő építése a Polgári Társulati Alap áldozatkészséges hozzájárulásával. A községi orvos nagy jelentőséget tulajdonított ennek a ténynek, hiszen az artézi víznek már érezték az egészség megőrzésében játszott szerepét. 1897-ben a fürdő berendezése is megtörtént és szeptemberben már a fürdő közkedveltségéről és látogatottságáról értesülhetünk. 4 1 36 Uo. 26-27. p.; Adatok, források iratok Tiszaföldvár XIX. sz-i történetéhez. Összeállította: Kalóz Sándor. Szerk. Ferenczi György 56-57. p. 37 Zádorné Zsoldos Mária 1996. 69-71. p. 38 Adatok... 1989. 375. p. 39 SZML, KL-sir. 52/1934. 40 SZML, KL-sir. 28/1931; 27/1933. 41 SZML, Tiszai alsój. Főszolg. ir. 8341/1896; 8883/1897. 236
