Kelemen Éva - Pató Mária - Szlankó István (szerk.): Tiszaföldvár - Fejezetek a város történetéből (Tiszaföldvár, 2002)
Zádorné Zsoldos Mária: Tiszaföldvár egészségügye
A kolera terjedésének hírére megyénkben is felhívta az alispán a járási orvosok figyelmét, hogy a szükséges óvintézkedéseket tegyék meg. Tiszaföldváron kezdetben nem tettek meg mindent, legalábbis az tűnik ki a járási orvos jelentéséből. 2 9 1892. szeptember 15-én a főjegyző arról tájékoztat, hogy a hiányosságokat pótolták, a házakat fertőtlenítették. Mellékelik a jegyzékeket is, mely a háztulajdonos nevét, fertőtlenítés tényét, tisztaságát (trágya, szemét kihordását), a tulajdonos aláírását tartalmazza. 10 Kolerás megbetegedés Kövér Mihály martfűi majorságában, november 6-án történt, 63 éves Árvái Istvánné Zagyi Julianna volt az áldozat. Budapesten vizsgálták meg a holttestet, ami azt igazolta, hogy ázsiai kolera végzett a beteggel. A szükséges fertőtlenítéseket megtették, és utána a járvány területén nem fordult elő kolerás megbetegedés." 1 A járási orvos november végén a tilalom feloldását kérte, mivel 14-e óta a járás területén, így Földvárt is beleértve nem fordult elő kolerás megbetegedés. 3 2 A kolera rövid időn belüli második támadása 1893. augusztus l-jén kezdődött. A járvány kitörése a Tisza felső folyása mentén augusztus 7-én indult el és napról napra egyre gyorsabban teijedt, majd október 29-én szűnt meg. A kolera legnagyobb mértékben Szolnokon pusztított, közel 200-an kapták meg, a betegek 2/3-a meg is halt. Földváron augusztus 26-án találkozunk ezzel a betegséggel. Ketten betegedtek meg, ők bele is haltak a betegségbe. Ebben az évben még trachomás megbetegedéseket észleltek Kövér János úr birtokán három családnál és egy iparos segédnél, aki Szegedről jött és magával hozhatta a betegséget. A XIX. század végén és a XX. század elején sokszor az évszaknak megfelelő betegségek fordultak elő: gyerekeknél torokgyík, diftéria... stb. 1898-ban a kanyarójárvány miatt az összes iskolát, óvodát be kellett zárni. 1900-ban a vörheny öltött járványos méreteket. A megbetegedett gyerekek 40%-a életét vesztette, ami már elég súlyosnak mondható. Elkülönítést és fertőtlenítést alkalmaztak, mellyel elejét vették a járvány továbbterjedésének. Még ebben az évben a köztisztaság terén is akadt tennivaló. Az ellenőrzések hiányosságot tapasztaltak a piactér, a vágóhíd, az artézi kút... stb környékén, melyek sok esetben a betegség kitörésének csírái is lehettek. 1904-ben jelentkezett újra járványos formában a vörheny, melyet iskolabezárással tudtak megfékezni. 1910-ben nagyobb számban kanyarós megbetegedések fordultak elő Hékpusztán. Ebben az évben ismét kolerás megbetegedésektől lehetett tartani, ezért a szükséges óvintézkedéseket megtették. Három ágyas járványkórházat alakítottak ki, a fertőtlenítő gépet beüzemelték, a szükséges takarításokat elvégezték. 3 3 Vörhenyjárvány 1911-ben, 1914-ben és 1915-ben is volt a településen. 1914-ben és 1915-ben az iskolákat is be kellett záratni annak érdekében, hogy a betegséget legyőzzék. Az 1920-as években a halálozás okaként a gümőkór, rák, influenza is gyakrabban előfordult a többi betegségek mellett. 3 4 1930-1935 között a tífuszos megbetegedések járványos méretet öltöttek. 1934 februárjában Kenderesen kezdődött a betegség, melynek eredetét a szomszédos Heves megyéből vélték, mivel ott már korábban is előfordultak megbetegedések. Kenderes után Földváron betegedtek meg a legtöbben. 3 5 29 SZML, Tiszai alsój. Főszolg. ir. 5169/1892. 30 SZML, Tiszai alsój. Főszolg. ir. 5576/1892. 31 SZML, Tiszai alsój. Főszolg. ir. 6708/1892. 32 SZML, Tiszai alsój. Főszolg. ir. 6910/1892. 33 SZML, Tiszai alsój. Főszolg. ir. 5145/1893; 6959/1898; 6662/1900; 501/1901; 5296/1910. 34 Pete Ildikó É. 1995. 64-65. p. 35 Zádorné Zsoldos Mária 1996. 84. p. 234
