Kelemen Éva - Pató Mária - Szlankó István (szerk.): Tiszaföldvár - Fejezetek a város történetéből (Tiszaföldvár, 2002)

Tálas László: Tiszaföldvár oktatásának története

Elemi iskolai osztálykép 1939-ből (A fotó Hír Jánosné tulajdona) tanító); az evangélikus népiskola (73 tanuló és 2 tanító) és a római katolikus népiskola (47 tanuló és 1 tanító). A II. világháború harci eseményeinek közeledtével a tanítást 1944. október elején beszüntették. Az oktatás újraindítása és átalakítása Tiszaföldváron 1945-től A II. világháború harcai mérhetetlen pusztítást jelentettek nemcsak a gazdaságban, hanem az oktatásban is. Elpusztultak az iskolai felszerelések, a tanítók elmenekültek, illetve katonák vagy hadifoglyok voltak. Gyakorlatilag a tanítást a meglévő iskolaépületeken kívül teljesen elölről kellett kezdeni. Szülők segítették az iskolabútorok pótlását, a keletkezett épületkárok helyreállítását. A tanítás 1945 januárjában kezdődött újra, azonban nem egyszerre valamennyi iskolában, hanem fokozatosan, mely a tanév végéig teljesedik ki. 1945 júniusában egy községi jelentés arról ad számot, hogy a tanév befejezése 15 elemi, 1 polgári és 1 gazdasági iskolában történt meg. A háború után megkezdődött az iskolák szervezeti és tartalmi átalakítása is. 1946-ban az alapfokú oktatást egy miniszteri utasítással nyolcosztályos rendszerré alakították; ezzel létrejött a nyolcosztályos általános iskolai oktatás. Ez egyben Tiszafoldváron is azt jelentette, hogy a polgári iskolai oktatás elveszítette létjogosultságát. A helyi - nemrég újraindult - polgári iskolai oktatás felszámolása az 1946/47-es tanévben megkezdődött. Ezzel gyakorlatilag az általános iskolát végzetteknek a továbblépés lehetősége a községben 199