Kelemen Éva - Pató Mária - Szlankó István (szerk.): Tiszaföldvár - Fejezetek a város történetéből (Tiszaföldvár, 2002)
Urbán László: Tiszaföldvár mezőgazdasága a XX. században
Az ötvenes években a kollektivizálás erőltetése következtében a mezőgazdasági munkaerő eláramlása helyi szinten is érzékelhető általános jelenség volt. Sokan „csak azért adták be a termelőszövetkezetbe a földjüket, hogy attól megszabaduljanak". 11 3 Ez a közös gazdaságokban munkaerőhiányt okozott. Súlyosbította a helyzetet, hogy a tagok munkához való viszonya sem volt jó a jövedelmek alacsony volta miatt. Pl. a megyei pártbizottság szövetkezeti osztályának 1951. május 15-i jelentése szerint a tiszaföldvári Lenin Tsz-nél „a tagság 40%-a vett részt a munkában". 1 3 Az első időben idegen munkaerőre szorultak a közös gazdaságok. Néhány évig ipari munkások segítettek a tsz-dolgozóknak a betakarítás idején. 3 5 A tsz-ek a munkaerőhelyzet enyhítésére igyekeztek erőfeszítéseket tenni. A Leninben a cukorrépa- és a kukoricaföldeken részesmüveléssel is próbálkoztak, de ezt a megye - a kedvező hatás ellenére is - megtiltotta. 13 6 A mezőgazdasági termelés munkaerőbázisa összességében lényegesen szűkebb volt a kollektivizálás megindítása előttinél. így a földek megmunkálását igen nehezen tudták biztosítani. Az élőmunka gépekkel való pótlását csak megkésve sikerült megoldani. Az első években az aratást is elsősorban kaszával végezték. A helyzet az évtized közepére kezdett javulni. I3 71954-ben már „Zetor húzta a vetőgépet, az aratásban 3 aratógép, kombájn dolgozott. Ősszel már műtrágyaszóró gépet is alkalmaztak". L, s Az állattenyésztésben általában a férőhelyhiány okozott gondokat. Etekintetben a Lenin Tsz kedvezőbb helyzetben volt. Kezdetben még kihasználatlan kapacitás is állt rendelkezésére. Egy 1951. május 12-i dokumentum szerint ennek istállója 120 nagyállatra, óla 500 sertésre van, ugyanakkor a közös állatállomány 38 szarvasmarha, 13 ló, 176 sertés. 139 A termelőszövetkezeti keretek között is megmaradt a földvári mezőgazdaság gabonacentrikussága, sőt még fokozódott is. Az ötvenes évek első felében azonban olyan növényeket is kellett termelni — kötelező tervelőírások alapján - amelyek nem feleltek meg a helyi adottságoknak. Pl. a tsz-eket rákényszerítették a gyapot és a salátamag termelésére. A saláta ki se kelt - tízezer forintos bevételre számítottak ebből! - a gyapot kikelt ugyan, de termést nem hozott. 14 0 A kötelező vetésterületi előírások és az eredményesen nem termelhető növények erőltetése miatt sok veszteség érte a közös gazdaságokat. 1952-ben ezt tovább súlyosbította a rendkívüli aszály. Ennek következtében a Lenin Tsz-nél az előző évi 11 mázsás holdankénti búzatermés 6 mázsára zuhan, a szövetkezet a munkaegységekre tervezett 2,5 kg búzát sem tudja kiosztani. 14 1 A gazdálkodás eredményességét erősen rontotta a jövedelmek nagyarányú állami elvonása. Különösen a beszolgáltatás jelentett nagy terhet. A Lenin Tsz-nél előfordult, hogy a gazdasági év végén a beadás rendezése után nem tudták a tagok járandóságát kifizetni. 1 Az ötvenes évek első felének gazdálkodását jellemző súlyos nehézségek az évtized közepére enyhültek. A helyi közös gazdaságok ekkor már viszonylag jól működtek. 133 Dorkota Lajos: Emlékeztető. In: Tiszazug életéből. Szlankó István szerk. Szolnok, 1971. 30. p. 134 SZML MDP 39. f. 2. fcs. 180. őe. 135 Takács Zsuzsanna: Tiszafoldvár élete a felszabadulástól napjainkig, különös tekintettel a technika életforma-alakító hatására (szakdolgozat, kézirat) Eger, 1976. 6. p. 136 Dorkota Lajos (1971) 31. p. 13 7 Takács Zsuzsanna (1976) 6. p. 138 Uo. 6. p. 139 MOL FM Tsz Főo. Szolnok megye 1951. Tiszafoldvár 140 Hegyes Zoltán: A kényért adó mag. Jászkunság. 1982/1., 13. p. 141 Dorkota Lajos (1971) 31. p. 142 Uo. 148
