Kelemen Éva - Pató Mária - Szlankó István (szerk.): Tiszaföldvár - Fejezetek a város történetéből (Tiszaföldvár, 2002)
Vas Béla: A „maga keze által..." - Ipartörténeti áttekintés
egy 500 hl-es cementhordó. Falba süllyesztett testét kívül a fahordókat utánzó fenékkiképzés, és domborművű verses felirat díszítette: KINCSEM HEGY BORÁBÓL ITTUNK, ILYEN NAGYRA ATTÓL HÍZTUNK. Ez a rigmus jól mutatja, a tulajdonosok valóban jó gazdának bizonyultak. Boraikat az egész országban ismerték, nagy forgalmat bonyolítottak le. Cementhordó nem csak a telepen, hanem a felépült „Kovács kastély" alatt is épült. A bort mustként vásárolták meg részben a környélaől (a tiszafóldvári szőlők bortermésének több mint egyharmadát), részben a Tiszazugból, valamint Alpárról, Szikráról (ma Kecskeméthez tartozik), és Homokról. A borfejtést már centrifugális villamos szivattyúkkal végezték, majd Seitz-féle borszürőn átszűrték a bort, mely eltávolította az idegen anyagokat, így lett tiszta és fényes. Ahol nagybani bortermelés folyik, ott magától kínálkozik a lehetőség az ecetgyártásra és szeszkészítésre. A Kovács-telepen is működött ecetgyár, amely nagy jelentősséggel bírt. Terméke a legkiválóbb külföldi borecettel versengett mind árban, mind minőségben. A korábban Franciaországból hozott drága terméket így hazai borecettel lehetett helyettesíteni. 1930-ban a gazdaság tovább bővült, és új, modern szeszfőzdét létesítettek, a saját boraik után visszamaradt cefre értékesítésére. Az üzem 20 alkalmazottat foglalkoztatott, a különmunkák elvégzésében még 20-25 napszámos segített a többi munkásnak. 2 6 Évente átlagosan 7-10.000 hl borforgalmat bonyolított le az üzem, melynek felvevő piaca főként Budapest és a nagyobb vidéki városok voltak. Kovácsék a szőlőtelepítés mellett az 1930-as évek elején hatalmas gyümölcsöst és faiskolát is létesítettek. Közel 1200 db gyümölcsfát ültettek el Kincsemhegyi Szőlősgazdaságukban a legfinomabb alma, szilva, barack, körte, cseresznye, meggy fajták közül. A nemesítést saját maguk végezték, az adott talajviszonyokat figyelembe véve. A csemetéket 60 fillérért árusították. 2 7 A Kovács testvérek nem csak mint borkereskedők voltak híresek a vidéken, de a kastélyukban megrendezett szüret végét jelentő „borkóstoló" is fontos társadalmi eseménynek számított. Erre az alkalomra rangos vendégek látogattak el Homokra. A vendégek között ott találjuk dr. Tóth Pál országgyűlési képviselőt, valamint karcagi, debreceni közéleti személyiségeket. A szórakoztatásukról Cselényi József neves budapesti színész, énekes gondoskodott. 2* A korabeli újság így kommentálta az eseményt: Kovács testvéreknél az elmúlt szombaton. Nagy borkóstoló volt, s szüreti vigalom. Sok vendég gyűlt össze szerte az országból, Mind dicsérőleg szóltak Kovácsék boráról. Megtette magáét hal- és juhpaprikás, Finom borok, torták, nóta s még miegymás... Sok üveg ürült ki gazda örömére, s került „terítékre" 2 9 A Kovács testvérek vállalkozása Kovács Károly családi vállalkozásává alakult át. (A vállalkozásból József rövidesen kivált, belépett viszont az unokaöcs, Gyula. Hármójuk 26 Jász-Nagykun-Szolnok vármegye múltja és jelene. Szerk. Scheftsik György. Pécs, 1935. 125. p. 27 Tiszafoldvár és Vidéke. 4. évf. 1932. december 4. 3. p.; Tiszafoldvár és Vidéke. 5. évf. 1933. április 9. 5. p. 28 Borkóstoló és szüret a Kincsem-hegyi Szőlőgazdaságban. In: Tiszafoldvár és Vidéke. 6. évf. 1934. október 7. 2-3. p. 29 Tiszafoldvár és Vidéke. 6. évf. 1934. október 7. 4. p. 123
