Kelemen Éva - Pató Mária - Szlankó István (szerk.): Tiszaföldvár - Fejezetek a város történetéből (Tiszaföldvár, 2002)

Vas Béla: A „maga keze által..." - Ipartörténeti áttekintés

A háborús idők elmúltával szükségessé vált az elpusztított szállítóeszközök pótlása. 1947. július 5-én Poroszlay Lajos mérnök beadott egy tervrajzot az új kompról a megyei műszaki tanácshoz, mellékelve a műleírást is. A rajz hossz-, és keresztmetszetben, valamint felülnézetben 1:50 méretben készült. A leendő komp szélessége 630 cm, hossza 1460 cm, merülési mélysége 145 cm, víz feletti magassága 115 cm volt. Az újjáépítési kérelemre még nem érkezik válasz, amikor 1947. augusztus l-jén meghalt E. Fekete István. Vagyonát négy gyermeke örökli, Rozália, István, Mária és József. „Értéke 15.460 Ft ingatlan, 698 Ft értékű ingóság, és 3000 Ft hagyatéki adósság. Özvegy É. Fekete Istvánné, született Nagy Julianna, özvegyi haszonélvezeti jogot nyert 1/4-1/4 részben terhelve."

1

8 Az impozáns méretű komp üzembe helyezési engedélye ügyében 1949. március 19-én ült össze Tiszaföldvár község elöljárósága. A műszaki leírást közszemlére tették, és ellene senki nem emelt kifogást. A jegyzőkönyv rögzíti, hogy „A helyszíni szemle alkalmával az államépítészeti hivatal képviselője, mint hatósági szakértő, a méréseket elvégezte. Felkéri vm. jegyző, hogy ezekre vonatkozólag észrevételeit tegye meg.", alább: „Mihály Miklós műszaki tanácsos a szolnoki folyammérnöki kirendeltség képviseletében az alábbiakat adja elő: a komp létesítése és üzembe helyezése ellen észrevételt nem tesz."''' A forgalomba hozatali engedély 1950. január 23-án keltezett: „Fekete Istvánné született Nagy Julianna tiszaföldvári (Réti tanya 7.) lakosnak 1949. március 10-én megtartott közigazgatási helyszíni szemle és engedélyezési eljárás eredményéhez képest - az 1890. I. tc. 74 §-a alapján a Tisza folyó 301,030 km-es sodronyszelvényében TiszaföldvárVezseny közötti községi műutak forgalmát van hivatva lebonyolítani, komplétesítési és forgalomba helyezési engedélyt adok."

2

0 Műszaki leírás: „A komp vázát 12 db 13X13 cm vastag bókony képezi, 2 db orrtőke, melynek mérete 17x17 cm. Úgy az orrtőke, mint a bókony anyaga akácfa. A hajótest burkolata, úgy alól, mint oldalt 6 cm vastag fenyőpalló. A korlát magassága a komp széle felett 60 cm-re van, míg két végén levő 1 m hosszú korlát magassága csak 50 cm-re emelkedik felé. A korlát süvegfája fenyőfa, míg a korlátot tartó oszlop anyaga tölgyfa. A komp terhelhető hossza 11 m, szélessége középen 2,74 m, szélessége az orrtőkénél 1,90 m, süllyedési vonalának hossza üresen 7,4 m, süllyedési vonalának hossza terhelésnél 9,66 m, két süllyedési vonal közötti magasságkülönbség 0,2 m. Üres bemerülési szélessége középen 2,41 m, üres bemerülési szélesség a végén 2 m. Maximális terhelésnél bemerülési szélessége középen 2,58 m, maximális bemerülési szélessége a végén 2,16 m, bemerülési mélysége üres állapotban 0,25 m."

2

1 A komp üzemeltetése csörlő segítségével kifeszített drótkötél mentén történt. Induláskor, ha lehetett, a parttól csáklyával is lökték a kompot, hogy meginduljon, illetve húzófával, komphúzóval megindították. A komphúzót két ember kezelte, s egészen addig, míg a víz sodra el nem kapta a járművet. Az elől lévő csigaláncot rövidre fogták, míg a 18 Véghatározat, 3670/1948. Bedey Endre, Szolnok vármegyei árvaszéki ülnök ellenjegyzésével. (B.GY. F. M. tul.) 19 Jegyzőkönyv 1949. március 10-én. Jelen vannak: dr. Molnár Géza vm. jegyző, Mihályi Miklós műszaki tanácsos, Szitha Mihály áé. főmérnök, dr. Serfőző János járási jegyző, Nagy Gy. László vezetőjegyző, Karai László főbíró. Fekete Rozália kérelmező mb., Zs. Tóth Ferencné jegyzőkönyvvezető. (B.GY. F. M. tul.) 20 Kulcsár Jenő sk, alispán. (B.GY. F. M. tul.) 21 Jegyzőkönyv, 1949. (B.GY. F. M. tul.) 120