Kelemen Éva - Pató Mária - Szlankó István (szerk.): Tiszaföldvár - Fejezetek a város történetéből (Tiszaföldvár, 2002)

Vas Béla: A „maga keze által..." - Ipartörténeti áttekintés

Komp és rév a „Feketénél" 1868-ban Tiszaföldvár évi három alkalomra országos vásár tartására kapott jogot. 1913-ban és 1935-ben is négy országos vásárt tartottak, 1959-ben pedig hatot.

1" A vásárjog megszerzése mutatja, hogy a település egyre nagyobb jelentőséggel bírt, s mint ilyen, a megközelíthetősége is fontossá vált. A Vezseny-TiszafÖldvár közti tiszai átkelőhelyről először az 1354-ben kiadott határjárási oklevél tesz említést. 1728-ban Podmaniczky János szerzi meg Vezsenyt, s a XV. századi révprivilégium birtokában 1734-ben a rév használatára és a vámszedésre is jogot kap. Megpróbált hídépítésbe fogni, de mert a Földváry család hamarabb folyamodott engedélyért, a híd Cibakházán épült fel. Földvár és Vezseny között maradt a rév, mint átkelési lehetőség a Tiszán." Az átkelés szabályozására született meg a követlező rendelet: „1890 évi 1. t. c. 99 §. Vámdíj-mentességek. 1. A királyi uralkodóház minden tagja és udvartartásaik; 2. A királyi udvar, annak közvetlen kísérete, s az udvarhoz tartozó jármüvek és fogatok; 3. Az idegen hatalmasságok követei, képviselői és fogataik; 4. A fegyveres erőhöz tartozó, vagy annak szolgálatában álló egyének, nemkülönben mindazon fogatok (ideértve a kirendelt községi fogatokat is), és állatok, melyek a fegyveres erő szükségleteinek szállítására használtatnak. Ha az egyének vagy szállítási eszközök katonai minősége külsőleg felismerhető nem lenne, megfelelő hatósági bizonyítvánnyal kell birniok; 5. Az állami és törvényhatósági tisztviselők, továbbá a közbiztonság fenntartásával megbízott hivatalos közegek, a pénzügyőrök, a fegyenczek, foglyok, toloncok és az azokat kísérő személyzet, nemkülönben mindezeket szállító fogatok; 6. Az állami javak általában és az azokat szállító fuvarok; 7. A m. kir. Postát szállító fogatok, lovak, szállítmányok; 8. Mindazok, kik állami, törvényhatósági, községi közlekedési és községi utak építésével és jó karban tartásával, vagy ezen teendők ellenőrzésével vannak megbízva, és azokat szállító fogatok azon vámtárgyakon, melyekre hivatalos tevékenységük kiterjed; 9. Mindazon fogatok, melyek az állami vasutak, állami törvényhatósági, községi közlekedési, vagy községi utak építésére és fenntartására, továbbá az árvédelem biztosítására szükséges anyagot szállítanak; 10. A 4.; 5.; 6.; 8.; és 9. Pontokban említett vámmentes személyeket és tárgyakat szállító magánfuvarok, mentességüket visszatértükben üresen is élvezik; 11. Az országos vagy községi közmunkát teljesítő egyének és fuvarok; 12. Hivatalos működésben eljáró, és egyházi jelvénnyel ellátott lelkészek; 13. Temetkezési menetek és búcsújáratok, ha csoportosan és egyházi jelvénnyel mennek; 14. A templom, iskola és paplak építésére ingyen kiszolgáltatandó fuvarok; 10 Adatok Szolnok megye történetéből. II. kötet. Szolnok, 1989. 370. p. 11 Szikszai Mihály: Révek, átkelőhelyek a Tiszán. In: Ezer év a Tisza mentén. Szolnok, 2000. 183. p. 116