Füvessy Anikó – Vadász István szerk.: Mesterek és mesterművek. Helytörténeti-néprajzi állandó kiállítás a tiszafüredi Kiss Pál Múzeumban (Tiszafüred, 2001)

A XIX. század közepétől új alapszínen jelent meg a korábbi ornamentika. A márványozással díszítő központok (Miskolc, Nagyvárad) hatására a bútor alapfestésén a fa erezetét szélesebb festett hullámvonalakkal jelenítették meg. Legnépszerűbb a piros alapon fekete márványozású bútor volt, de készült kék alapon fekete hullámvonalakkal is. Ilyen a bemutatott 1856-os falitéka is. Hasonló színezésű volt a füredi református templom padsora is, mely a klasszicista stílusú kék-fehér-fekete színezésű mennyezetkazettákkal jól harmonizált. Piros alappal teljes szobabútorok készültek: láda, tornyos nyoszolya, sarokpad, falitéka és fogas. Díszüket sok esetben csak a márványozás adta. Ilyen egyszerűbb kivitelű a kiállítás egyik falitékája is, míg az 1870 táján készült tulipánosládán az új alapszínen jelenik meg a korábban megszokott ornamentika. A jellegzetes körmezőket a XIX. század utolsó negyedétől a dús, egész felületet kitöltő virágozás váltotta fel. Ez néha még köralakú koszorúként jelenik meg, utalva a korábbi komponálási módra. Erről a virágozási módról már biztosan tudjuk, hogy Eger közvetítésével honosodott meg, de a századvégre már csak a környék szegényebb falvaiban vásárolták. Vele párhuzamosan az asztalosok az újabb stílusú komáromi bútor hatására sötét alapszínen vésett virágcsokrokkal is díszítették ládáikat. Előlapjukon, a kulcspajzs két oldalán vázába helyezték el a szétterülő, leveles ágak csúcsán ülő virágokat. A hozzáillő falitékákat már nem is virágozták, csak széldeszkáit csipkézték. Vésett díszítésű ládák a falusi szegénységnek barkácsmunkaként is készültek. A fúrottlábú támlásszékek egy része is ilyen munka volt. Ritkaság a dús, domború faragású szék, mint a kiállítás szarvaspárral és stilizált sólyomfejjel díszített támlásszéke. A vásári asztalosok általában megelégedtek a fogást megkönnyítő szív alakú kivágással. Ezt már csak barnára festették, mert a virágozott bútort a XX. század elejére az egyszín barna bútor váltotta fel.