Varga Lajos: Adatok a dél-bükki Odorvár történetéhez - A Tiszazugi Földrajzi Múzeum kiadványai (Szolnok - Tiszaföldvár, 1994)

ban, mégpedig nem az Idők Végtelenségében, s tartalmaznak sok és értelmes ábrát, fényképet, vázlatrajzot, számtáblázatot, számrajzot (grafikont).

14. Mivel az Odorvárral és tágabb térségével a tiszaföldvári Hajnóczy József Gimnázium kutatócsoportja foglalkozik (1963—1984-ig folyamatosan!) a legintenzívebben, célszerűnek tartanám, ha a már meglévő „Odorvári Földrajzi Gyűjtemény” anyagába olvasztanak be minden ismeretet: lelet, fénykép, térkép, térképvázlat, kőzet-, ásvány-, érclelet, növény- és állatföldrajzi megfigyelés, adat és gyűjtés, néprajziszociográfiai anyag stb. Tiszaföldvárott, a Tiszazugi Földrajzi Múzeumban biztosítva van az anyag leltári pontosságú megőrzése, felhasználása az ismeretterjesztésben egy alföldi térségben, ahol keveset tudnak Odorvárról, a Hór-völgyről és egyebekről, ezért is hoztuk létre az „Odorvári Földrajzi Gyűjteményt”. Ennyit megérdemelnének azok a tiszaföldvári tanárok, nyugalmazott tanárok, tanulók, volt tanulók, akik 1963 óta következetesen, tervszerűen dolgoznak e terület megismerésén, alapos feltárásán. Minden pénzügyi elismerés nélkül.

15. A jelenlegi lehetőségekhez mérten pénzügyi alapot kellene létrehozni az Odorvárra és környékére, általában a Dél-Bükkre vonatkozó földrajzi, történelmi, régészeti, néprajzi, nyelvészeti stb. irodalom, szakirodalom összegyűjtésére a tiszaföldvári „Odorvári Földrajzi Gyűjtemény”-ben. Ilyenek: cikkek, értekezések, tudósítások, újsághírek, könyvek, folyóiratok, napilapok, hetilapok, különféle gyűjtések, beszélgetések, eredeti okmányok, fakszimilék; általában: minden olyan írás, amely a területre vonatkozik. (A fentebb többször említett „Odorvári Földrajzi Gyűjtemény” nagyszabású kiállítás volt, a nagy kiállítás forgatókönyvét, pótforgatókönyvét én szerkesztettem. Egyes darabjait a tudományos ismeretterjesztésben azóta is felhasználják.)

16. Versmondó műsor, vagy magyar népi énekhangverseny, esetleg „Odorvári Ismereti Nap” megrendezése Odorvárott széles körű propagandával.

17. Francois Sulpice Beudant-nak (1787—1852) emlékmű felállítása Odorvárott (emléktábla a térség kőzeteiből épített oszlopon). E nagy francia geológus volt az elsők egyike, aki ezen a területen kutatott. Eredményeit többkötetes művében közölte is: „Voyage minéralogique et géologique en Hongrie pendant l’année 1818”. (I—IV. kötet.) О volt Magyarország első földtani térképének elkészítője. [1978. július 17-én ajánlott levélben© javasoltam a bükkzsérci tanácselnöknek, hogy állíttassanak egy egyszerű, házilagosan, társadalmi munkában elkészíthető

51