Varga Lajos: Adatok a dél-bükki Odorvár történetéhez - A Tiszazugi Földrajzi Múzeum kiadványai (Szolnok - Tiszaföldvár, 1994)

Odorvár előőrse tanyázott és fényjeleket adtak le, ha délről ellenség (vagy más) közeledett. — A Táborhegyre nézve szűkös vidéki (falusi) kutatási lehetőségeim miatt nem találtam adatot. Csak feltevésem van: át kellene alapos részletességgel kutatni a Táborhegyet, hogy nincs-e nyoma valamilyen földvárnak, mint amilyen Óhuta—Bükkszentlászlótól DK-re a Kis- és Nagy-Sánc (416, 458 m), Tebén a földvár, Egertől ÉK-re a Várhegy hatalmas földvára (669 m). Jómagam magas koromnál fogva már nem merek vállalkozni a Táborhegy átkutatására. Van egy másik feltevésem: az elnevezés nem huszita maradvány-e célzásként a Prágától DK-re fekvő, 1420-ban alapított „Tábor” nevű egykori huszita központra? Ekkor (1420) kapta a bibliai eredetű „Tabor” nevet a város és esetleg huszita érzelmi reminiszcenciák rejlenek az elnevezésben. — A másik hegy neve — Fénykő—Fenkő (443,6 m) — már könnyebben értelmezhető: a „homokkő” szép, régi magyar neve — a „fövenykő” — rejlik benne, mint „Jászfényszaru” nevében a „Jászfövenyszaru”. S valóban: a Fénykő legnagyobb része finomszemű kvarchomokkő, amelyben a kvarc- és muszkovitcsillámszemek legtöbbször a 1 mm-t sem érik el, így kiváló fenőkőnek is. Bükkzsérci öregek sorra mondták el nekem az 1960-as évek végén, hogy gyerekkorukban a felnőttek még a „Fénykő”ről hozták a kasza-, sarlófenő követ. Erre utal talán a régebbi térképeken a „Fen-kő” elnevezés. Nemigen adhattak le fényjeleket a Fénykő-n, mert dél felé a Kút-hegy erdeje akadályozza a kilátást, észak felé és kelet felé szintén akadályozott a kilátás.

Végére értem Odorvár történetének, a történet első — kísérleti — megírásának. A tárgyi adatok (oklevelek, régészeti leletek, földrajzi nevek, analógiák dr. Mizser Lajos kutatásai stb.) alapján joggal véshettük fel jól olvashatóan (és festhettük be kárminpirosra) az Odorvár meredek, sziklás feljárójára, egy aránylag sima részre a következő szöveget:

„ODORVÁR Őskori telep Vaskori erőd Középkori magyar vár Huszita rablófészek Lerombolták 1473 körül”

A sok tárgyi bizonyíték után érthetetlennek találom, hogy a „Matyóföld” c. kiadvány 1974—75. évi számában a 104. oldalon a követke47