Varga Lajos: Adatok a dél-bükki Odorvár történetéhez - A Tiszazugi Földrajzi Múzeum kiadványai (Szolnok - Tiszaföldvár, 1994)

íme! Csak a vár területén hét barlang, örvénylyuk, felszakadt barlangi járat, víznyelő stb. Indokoltnak látszott (látszik) Odorvár nevét az „odu-or”: odor szóból származtatni. (Az ,,-or” török szó, jelentése: gödör, lyuk stb.)

Dr. Mizser Lajos figyelmeztet arra, hogy az „odor” szavunk első írásos megjelenése csak 1708-ból való. Ez csak részben van így, mert ,A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára” II. kötet 1067. oldalon az „odor” címszó alatt 1199-ben már szerepel egy „Monasterium de Sicodor”, tehát összetételben. Ez az „-odor” természetesen nem barlangos, üreges, örvénylyukas karsztos mészkőhegységből származik, hiszen „Sicodor — Cikádor” (apátság) a Dunántúl ó-paleozoos és neogén vidékén (Bátaszék) volt, de mindenesetre az „odor” szó élt már а XII. században, s nem találtam annak semmi bizopyítékát, hogy kapcsolata lenne ennek a dunántúli „-odor” szónak az .Adorján” névvel. A területen viszont pleisztocén-időszaki lösz van, a lösz pedig hajlamos a karsztosodásra, a löszben is képződnek löszbarlangok, löszüregek, löszfolyosók, löszvíznyelők, csak ezek efemeris élettartamúak, de ahogyan elpusztul az egyik karsztos löszforma, ugyanakkor egy újabb van keletkezőben, tehát az „odorok” állandóan ott vannak a terület lakóinak a szeme előtt, s létrehozzák a környék társadalmában az „odorjas” képzetet. Egy-egy feltűnő jelenség, forma, más egyéb is inspirál névadásra: Háromkö: három lapos, kúp alakú fennsíkperem; Tarkő: kopasz, alig-ösvényes, meredek sziklaszirt; Imókő: áldozókő, oltárkő; Monosbél: a Bélnemzetség malma; Bálvány: határkő; Hór-völgy: hosszú, keskeny, sokszor szurdokos völgy; Bükkzsérc: vagy erdőégetéssel nyert terület földművelésre, vagy középkori (vagy még régebbi) vasolvasztó hely; Pazsag: égetéssel keletkezett legelő, ahová régen a Bogácstól délre fekvő Pazsagpusztáról hajtották fel az állatokat stb. De dr. Györffy György talált Árpád-házi királyaink korából „Odormány” földrajzi nevet, ami szétbontva: Odor - mány, vagyis: „Odor-völgy”. Tehát az „odor” szó előfordul a középkorban. — Kizáró oknak tartja dr. Mizser Lajos az odor üreg-bői való származtatást, mert a környék lakói „Odor”-nak nevezik, s nem „Odor”-nak. De az Odorvárral szemben lévő „Kupán” hegyet is mondják „Kúpán”-nak egyesek, de nem mindenki. (A kifejezetten rövid „Sut-pusztá”-t is hallottam már így: Sút-puszta.) 1963-tól 1983-ig, tehát huszonegy évig minden évben eltöltöttem Bükkzsérc— Odorvár—Cserépfalu—Cserépváralja stb. térségében másfél-két hetet, járván gyalogosan ezt a területet a hegynek föl, hegynek le: az „odor”

35