Varga Lajos: Adatok a dél-bükki Odorvár történetéhez - A Tiszazugi Földrajzi Múzeum kiadványai (Szolnok - Tiszaföldvár, 1994)

rotáció és monotónia jelképét, s így valamelyest rávilágít régi korok valamekkora filozofikus gondolkodására is.

A fénylő — többnyire kvarcszemek — 1 mm nagyság alatt vannak. E téren szükséges lenne az edények kristálytani-mikropetrográfiai vizsgálata. Akkor talán pontosabban tudnánk meghatározni az edények nyersanyagának lelőhelyét, s így a „gölöncsérüzemek” helyét is. Ha csak kvarcszemek vannak az anyagban, akkor származhatik a Nyomóhegy (340 m) riolittufájának málladéka és az ugyanitt kialakult „hegyilösz” (vagy: „nyirok”) keverékéből. De származhatik a nyersanyag a Hórvölgy D-i nyílásától К-re, a Perpác (342 m) mészkőtömege mögötti (keletre) riolittufából; ez utóbbi málladéka ma is tanulmányozható a Perpác K-i lejtőjén vagy a Perpác és a Kupán (535 m) közötti szárazvölgyben.

Sok a füstös-kormos edénydarab. Tűzbe kerülhettek. Feltehetőleg nem az 1473. évi lerombolás és felégetés volt az első rombolás a csúcsrégióban Odorvárott, mert akkor csak a XV. századi edények darabjai lennének füstösek, kormosak.

A karcsú, erősen kihajtott edényszáj-ívelések már művészkedő hajlamot is elárulnak. Nagy az edénykarimák, s ezek ívelésének változatossága: 14—16-féle karimadarab került elő, rajtuk a külső oldalon pár mm-es kiemelkedő díszítő hornyok: egyesek vagy kettesek utóbbiak egymás alatt az ívelésben. — Vannak olyan anyagú edény darabok is, amelyek sárgás-pirosas földszínűek, s apró — 2—3 mm átmérőjű — kvarckavicsok is vannak az edény anyagában. Ezek kívül mattfeketére festettek. Vannak egészen finomra kiégetett edénydarabok is, de vannak egészen durva törésfelületűek is. Olyanok, mint azok a „lepények” kiégetés után, amelyekkel a Hór-völgyi mészégetők a boksákat égetés előtt befedték régebben (ma riolittufa- vagy paladarabokkal fedik be a boksákat). Ezek a „lepények” a Hór-völgyben található „nyirok”-ból („hegyilösz”) vannak. Az edénydarabok egy részének durva szövete, durva kiégetettsége adta azt a gondolatot (feltevést), hogy ezek az edények a közelben készülhettek, nem valami neves gölöncsértelepen. — Ugyan azon felturkált („kincskeresők”) 4 m2-ről való 22 darab feketés edénydarabot vizsgáltam meg kézinagyítóval. Ezek között 4-5 darab van finomabban megmunkált, jobban kiiszapolt anyagból korongolva. A finom és homogénre kevert anyagot jobban, tökéletesebben lehetett korongolni is: az egyik ilyen finomra kiégetett cserépdarab egyenletesen 3 mm vastag. Tehát kifinomultabb technikával is tudnak már cserépedényt készíteni. — Egyik-másik darabban biotitcsillámot is megfigyel-15