Varga Lajos: Adatok a dél-bükki Odorvár történetéhez - A Tiszazugi Földrajzi Múzeum kiadványai (Szolnok - Tiszaföldvár, 1994)
lás közben valami „fésű”-szerű tárggyal halványan végighúztak volna mind a belső, mind a külső edényfalon. A XI., esetleg a XII. század elejéről származó darabok némi változatosságot mutatnak. 1. Piszkos-fehéres, eléggé (de nem tökéletesen) kiégetett fazéktöredék, 3—5 mm vastag, kívül bevájt körvonalak: felül kettős körvonal 1/2 cm-es távolsággal, alatta három körvonal, de ezek párhuzamossága nem sikerült, így a körvonalak közötti távolságok 0,9—1,0 cm-től 2,0 cm-ig változnak. „Kihajtott” peremű edény volt, kormos, tűzégette. 2. Középfinom kiégetettségű edény alsó darabja fenéktöredékkel. Az edényfal 0,7—0,8 cm vastag, az edényfenék a középpontja felé 0,5— 0,6 cm-re vékonyodik. Törésfelülete feketésbarna, üvegesen csillogó kvarcszemekkel. Díszítés nem látszik a töredéken. 3. Fazékoldal töredéke, 2,5—5,0 mm vastag. A közepesnél jobb, de nem tökéletes kiégetettségű. Belső oldala piszkos-fehéres, a külső oldal földesfekete, de eredetileg fehér lehetett. Füst- és koromnyomok itt is látszanak. Körvonal-díszítésű: a vonalközök 0,9—1,0—1,1—1,3—1,2— 1,4—0,9 cm szélesek. A körvonalakat azonos — 3 mm széles — eszközzel húzták az edényen körbe. 4. Két darab durva kiégetettségű edénytöredék, az egyik törésfelületében egy 4,5 mm hosszú kvarckavics van. Az edény nyersanyaga a miocén időszaki riolitból felépült Nyomóhegy (340 m) mállott anyagú DK-i hosszú lejtőjéből való Cserépfalu mellett. Erősen kihajtott peremű edény darabjai ezek tele üvegfényű, áttetsző kvarcszemcsékkel. A külső oldalon körvonalazás azonos szélességű eszközzel. 5. Közepesen durva kiégetettségű, világos-földes színű edénydarab; kívül körvonalazás, belül durván sima. Füst- és koromnyomok. Kihajtott peremű edény darabja, a kihajtott karima letörve. 6. 5—4—3,5 mm-re kivékonyodó, cseréppiros színű edénydarab körvonalas díszítéssel: 1,8 cm szélességben 5 rovátkolt körívdarab. A kvarcszemcsék alig láthatók: vagy jobban kiiszapolt anyagból készült, vagy az edény nyersanyaga a szálban álló riolittól nagyon távol van D felé (Mezőcsát—Tiszafüred térsége?), ahova már főleg csak a finom mállásanyag jutott el. 7. lói kiégetett, de apró, mini gumókat tartalmazó, belül kopott, fekete, kívül enyhén fénylő fekete edénydarab, alig látható, csillogó kvarcszemecskékkel. Kihajlított szájú edény volt. A belső mázféle 1/10 mm vastag lehet. 8. Belül piszkos-fehéres, kívül feketés cserépedénydarab, átlagban 13
