Bellon Tibor – Szabó László szerk.: Szolnok megye népművészete / Népművészeti örökségünk (Európa Könyvkiadó – Budapest, 1987)

Település, építkezés (Szabó László)

58 A jászsági házak végeit hasonló elv szerint képezték ki, de egyszerűbbek, mint a Szolnok környékiek. Díszesebb változatok Jászladányban és Jászalsószentgyörgyön fordultak elő, sőt a lá­dányi mesterek készítették a zagyvarékasi, kőtelki, besenyszögi, nagykörűi házak végeinek egy részét is. Legdíszesebb házvégek ma Kőtelken és Nagykörűben van­nak, de hasonló típusúak korábban Jászladányban és Jászalsó­szentgyörgyön is voltak. E falvak házvégeit az jellemzi, hogy a vértelek elé a három csúcson a sarkokba komponált, csipkefinom díszítményt helyeznek, s a ház deszka vértelke huszonöt­harminc centire e díszítményrendszer mögött helyezkedik el. A díszítmény a két alsó sarkon el is maradhat, de a sarkokból kiinduló ívelt vonalat követve a felület nagy részét is beboríthat­ja. A díszítmények a rácsozástól az egyszerű áttört, fűrészelt díszítményeken át bonyolult szecessziós vonalú ornamensekig vagy virágdíszekig alakulhatnak. 69 57-60. Fűrészelt házoromdíszek Jászberényből

Next

/
Oldalképek
Tartalom