Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 9. (Budapest, 2009)
VI. Könyv- és folyóiratszemle - „... Körös vízinek napkeleti partján..." Kunszentmárton, a mezőváros. Tanulmánykötet a várossá válás 200. évfordulójának tiszteletére (Pusztai Gabriella)
A város gazdaságának és társadalmának átalakulásával, fejlődési lehetőségeivel Bagi Gábor és J. Tóth Dezső egyaránt foglalkozik. Bagi Gábor a 19. század közepének népességét, gazdaságát, helyi társadalmát, a város életét vizsgálja az alföldi fejlődés általános irányaival egybevetve, s a város felemelkedését alapvetőn befolyásoló, behatároló tényezőket számba véve. J. Tóth Dezső a kunszentmártoni parasztság polgárosulását elsősorban a 20. századra vonatkozón elemezi, de az 1745-ös redempció hatásaitól, vagyis a hűbéri függő viszony teljes megszűnésének következményeitől vezet el minket a tárgyalt korszakig. Pontos képet kapunk az egyéb társadalmi rétegek megjelenéséről, főbb jellemzőiről is. A gazdasági élet fontos tényezője a településeken a közlekedés helyzete, a bekapcsolódás mikéntje az országos közlekedési hálózatba. Halász Ferenc az első vasútvonal megépülésétől napjainkig tekinti át, milyen új lehetőségeket nyitott meg e közlekedési eszköz az ott élők számára. A közlekedés 19. századi modernizálódása a hétköznapi élet olyan területeire is hatással volt, mint a postaszolgálat, mely a levelezőlapok térhódítását is magával hozta. Szabó János a képeslapok esztétikai értékén túl művelődéstörténeti szerepükre figyelmeztet. A török kor után, 1717-től ismét benépesedő Kunszentmárton iparának egyes fejezeteit írta meg Pusztai Gabriella az ipartestület megszűnéséig, rövid kitekintést téve a kisiparosok és a kialakuló gyáripar helyzetére az 1980-as évekig. Az 1895-ben városi rangját elveszítő település lakóinak 90 évet kellett küzdeniük és várniuk az újbóli várossá nyilvánításra. Licsicsányi István az 1986. január elsejéig vezető időszakot és az avatás eseményeit vázolja fel. Kunszentmárton történetéhez (migráció, lakosság összetétele stb.) rendkívül fontos kiegészítő ismeretekkel járul hozzá Kakuk Mátyás az idegen családnevek vizsgálatával. Az 1745-ös redempciót (a jászok és a kunok megváltották magukat a pesti invalidus ház kötelékéből) követően a katolikus jászkun községek visszakapták kiváltságaikat, többek között ismét gyakorolhatták kegyúri jogaikat és a szabad papválasztás jogát. Ezt Kunszentmártonban a községi tanács végezte. Tevékenységük részletes bemutatását, hozzájárulásukat a virágzó egyházi élet és az egyházközség kialakításához Józsa László végzi el, példamutató alapossággal. Smuta Kálmánné rendkívül széles körű dokumentumgyüjtésre alapozott írása, a helyszűke miatt, csupán töredéke eredeti tanulmányának, de jól mutatja a fejlődő település lakosainak egyre növekvő kulturális igényeit. A gazdag sajtóélettel, a számos újság létrejöttével Pató Mária és Kovácsné Kaposvári Gyöngyi írásai foglakoznak. Cseuz Imre, Pálinkás Ferenc, Szabó János közös munkája napjainkig foglalják össze Kunszentmárton sporttörténetét. A helyi egészségügyi ellátás változásait Hegedűs József jellemezte. A kötet az első tanulmány által leírt - a városban és a helyi közösségekben mindenki által elfogadott - jelképek bemutatásával indult, s a helyi, nemzeti összetartozást kifejező emlékek (emléktáblák, emlékmüvek) képeivel zárul. Szabó János a város történetének, kultúrájának megismeréséhez támpontokat nyújtó emlékhelyeket gyűjtötte össze, figyelmeztetve minket le nem rótt adósságainkra is. A kunszentmártoniak rendkívül nagy érdeklődéssel fogadták a tanulmánykötet megjelenését. Néhány hónap alatt az utolsó példányig elfogyott, s az újranyomás kérdése egyre sürgetőbbé válik. A tanulmányokat lapozgatva számtalan új kérdéssel találhatja szembe magát az olvasó, melyek megválaszolásához elsősorban Herczegh László válogatott bibliográfiája nyújthat segítséget. További érdeklődésre tarthat számot a Tiszazug tudományos kutatási programja ( w w w. t i sz a z u g k u t a t á s. u w .hu ) keretében 2008 őszén elkészült honlap-bibliográfia ( www.peremletben.hu ) bőséges forrásanyaggal szolgálva. A kötet megjelentetése, a helyi összefogást példázza. Köszönet ezért elsősorban a tanulmányok szerzőinek az alapos kutatásért, az elemzésekért. A kötet terveinek kidolgozásában, a szerkesztési feladatokban meghatározó szerepe volt Barna Gábor egyetemi tanszékvezető tanárnak. Kunszentmárton Város Önkormányzata, a helyi múzeum munkatársai, a megyei múzeumigazgatóság és a levéltár szintén támogatta e nemes szándékot. A Nemzeti Kulturális Alapprogram a nyomdaköltséget fedezte.
