Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 9. (Budapest, 2009)
II. Közlemények - módszertan - műhely - Debreczeni-Droppán Béla: Kondástól a királyig. A Magyar Nemzeti Múzeum látogatói és vendégkönyvei a 19. századból
A napirend, ha tartós is maradt, a múzeum nem maradhatott tartósan társbérletben, az egyre rozzantabb egyetemi épületben. Miután a Grassalkovich-telket 1812-ben Johann Aman udvari építész egy leendő múzeumi épület számára alkalmatlannak nyilvánította, új, megtelelő telket kellett keresni, amit a pesti városfalon kívül, az Országút mentén sikerült is megtalálni. A mai Múzeumkert területén egy nagy egyemeletes villaépület állt, mely még a 18. század közepe táján épült Klobusiczky Ferenc kalocsai érsek számára. A múzeum 1813ban már a Batthyány-családtól szerezte meg a villát és a hozzá tartozó telket. A következő év tavaszán elkezdődött az átalakítás, majd nyáron az átköltözés. 12 Elsőként a természettudományi gyűjtemények kerültek át az „új" múzeumépületbe, ahol 12 nagy szobát foglaltak el. József nádor 1814. augusztus 10-én tehát már új helyén mutathatta be testvérének, Lajos főhercegnek a „szép rendbe rakatott minerologiai tárgyakat, a' tsiga, pillangó, féreg, madár, 's szopó állat-gyüjteményeket, 's ... a' technológiai kabinétumot". 1 '' Hamarosan még jelentősebb vendégeket fogadhatott a Nemzeti Múzeum. A bécsi kongresszuson tanácskozó I. Ferenc osztrák császár és magyar király, I. Sándor orosz cár és III. Frigyes Vilmos porosz király ugyanis 1814. október 25-én Budára érkeztek, majd másnap megtekintették a múzeum gyűjteményeit. A látogatás reggel 8 óra tájban kezdődött, amikor Ferenc király megérkezett a régi, egyetemi múzeumépülethez, ahol Miller Jakab Ferdinánd múzeumigazgató fogadta. Tíz óra körül nagy kísérettel megérkezett aztán az orosz cár és a porosz király is. Az igazgató kalauzolása mellett megnézték a könyvtárat, az éremgyüjteményt és a fegyvertárat. Ezt követőn áthajtattak a múzeum új épületébe, hogy szemügyre vegyék a természetrajzi tárgyakat is. Miller a látogatás végén az uralkodóknak átadta az általa szerkesztett üdvözlet egyegy nyomtatott példányát. 14 A korabeli hírlapok tudósításai megjegyzik, hogy az orosz cár és a porosz király bejegyezték nevüket a múzeumi vendégkönyvbe. 1 ^ Több mint egy évvel ezután, 1815. november 4-én József nádor, aki természetcsen a három uralkodó látogatásánál is jelen volt, második feleségének, Hermina főhercegnőnek mutatta be a múzeumot. A főhercegi párt számos főrangú elkísérte az intézménybe. Haliczky Antal régiségtan őr ekkor mutatta be gyűjteménye első lajstromát, Miller igazgató pedig ismét egy, az alkalomra készített köszöntővel kedveskedett a vendégeknek. Azt pedig, hogy ez nem egy protokolláris látogatás volt, jól jelezte, hogy a főúri vendégek négy órát töltöttek a múzeumban. 16 Távozóban Hermina főhercegnő bejegyezte nevét a fejedelmi személyek számára nyitott vendégkönyvbe. A nádor viszont ez alkalommal sem tette meg ezt, igaz, hogyha minden múzeumi látogatásakor ellátta volna kézjegyével a vendégkönyvet, akkor alighanem minden második bejegyzés tőle származott volna. (Egyetlen egyszer szerepel csak a neve, 1807-ben, a vendégkönyv nyitása után, Ferdinánd trónörökös aláírását követően.) József nádor ugyanis, mint a Magyar Nemzeti Múzeum „Pártfogója", szívügyének tekintette, hogy minden vendége lássa az intézmény egyre gazdagabb gyűjteményeit és legtöbbször ő maga kísérte el őket. De, mint védnök, illetve mint a múzeum ügyeinek felügyeletét ellátó felettes hatóság, nemegyszer személyesen is ellenőrizte az intézményben történt jelentősebb 12 Bővebben: BERLÁSZ J. 1981. 100-103. pp. A Ballhyány-villa, azaz a múzeumépület saját telkének nyugati oldalán, az Országút szélén állt. A nem egészen szabályos négyszög alaprajzú ház utcai homlokzata kb. 76 méter hosszú volt, kerti homlokzata valamivel hosszabb, oldalai pedig 47-48 méter szélesek lehettek. Ennek az épületnek az egyik pinceága került elő 2006-ban. a főbejárati múzeumlépcső felújításának munkálatai közben. 13 Magyar Kurir. 1814. aug. 19. II. 15. sz. Melléklet: Nr. 14. (33. p.) 14 KOLLÁNYI F. 1905. 331. p. 15 ,,A' Múzeum Jegyző Könyvébe az Orosz Császár O Felsége Orosz betűkkel; a' Prussus Király Német betűkkel méltóztattak béimi neveiket." Ld. Magyar Kurir. 1814. nov. 22. II. 42. sz. Melléklet: Nr. 37. 90. p. V.o.: Hazai s' Külföldi Tudósítások 1814. nov. 16. II. 40. sz. 309. p. Neveik I. Ferenc 1807-es bejegyzése után olvashatók. A magyar uralkodó ez alkalommal nem írta be nevét a vendégkönyvbe. 16 Magyar Kurir. 1815. nov. 17. II. 92. sz. 530. p. Melléklet: Nr. 61.
