Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 9. (Budapest, 2009)

II. Közlemények - módszertan - műhely - Hegedűs Krisztián: A kunszentmártoni múzeumi raktár az egykori várnagyi lakban

Kunszentmártoni múzeumi raktár az egykori várnagyi lakban Hegedűs Krisztián Az utóbbi években igen mozgalmas volt az élet, a kunszentmártoni Helytörténeti Múzeumban. A 2006 áprilisában a Körös folyón levonuló korábban nem tapasztalt árhullám miatt a múzeum alagsori termeit elöntötte a víz. Kénytelenek voltunk az állandó kiállításokat lebontani és vízmentes helyre menekíteni. Az árvíz elvonulása után egyértelművé vált, hogy ha a több mint 200 éves egykori Nagykun kerületi börtön épületét kiállítási célokra szeretnénk használni, elengedhetetlen a földszinti és az alagsori kiállító termek teljes szigetelése. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium szigetelési pályázatából két ütemben 2007-2008 folyamán a teknöszigetelés maradéktalanul megvalósult. Ennek, valamint a 2005-ben beépített levegőszárító gépnek köszönhetőn sikerült a termeinkben a páratartalmat optimalizálni. Reményeink szerint a beruházásnak köszönhetőn a múzeumi épület és a kiállítások kérdése állagmegóvás szempontjából hosszú távon megoldódott. Ezekkel az eseményekkel párhuzamosan már évek óta napirenden volt a múzeumi raktár kérdése is. 2005-ben a raktározási célokra használt önkormányzati épületet értékesítették, ezért egy ideiglenes helyre - az önkéntes tűzoltó egyesület régi laktanyája - kellett költöztetnünk a múzeumi raktáranyagot. Mivel az önkormányzat az utóbbi években többször el kívánta adni ezt az épületet is, teljes volt a bizonytalanság a raktári anyag jövőjét illetően. Lehetséges megoldásként merült fel a szintén önkormányzati tulajdonú, múzeum szomszédságában lévő épület, a „várnagyi lak" átadása. Az épület több mint másfél évszázadon át igen fontos hivataloknak adott otthont, ezért történetével érdemes alaposabban megismerkednünk. A „várnagyi lak" - ahogy a 19. században nevezték - létrejötte a Jászkun kerületi időkre eredeztethető. 1745-ben Mária Terézia királynő jóvoltából a Nagykun Kerület igazságszolgáltatásának központját Kunszentmártonba helyezték. Arról az épületről, amelyben a törvénykezés 1782-ig folyt annyit lehet tudni, hogy a mai Városi Altalános Iskola Deák Ferenc utcai épületének a helyén állt.

1 Ez idővel túl szűkösnek és korszerűtlennek bizonyult, tömlöce nyirkos, levegője egészségtelen volt. 1779-ben született döntés a Nagykun Kerület új jurisdictionális házának és a hozzá tartozó épületek - várnagyi lak és a börtön felépítéséről. A költségeket a Jászkun Kerület kasszájából finanszírozták. A tervek elkészítésével és a kivitelezéssel Jung József

3 pesti építészt bízták meg 1779ben. Mivel Jungnak az egyéb munkái miatt gyakran el kellett utaznia, távollétében az építkezés felügyeletét Rabi Károly

4 gyöngyösi mesterre bízták, aki ebben az időben kerületi építészként dolgozott a Jászkunságban.'

1 A munkálatok előkészítését és felügyeletét a köz1 JÓZSA L. 1968. 15. p. 2 törvényhatósági 3 A mestert ebben az évben kérte fel Kunszentmárton tanácsa az új római katolikus nagytemplom tervezésére és kivitelezésére is, amelyet 1781-ben kezdtek építeni. Legismertebb munkái: hatvani Grassalkovich-kastély, jászberényi Római Katolikus Nagytemplom, és a budapesti Petőfi téri görög keleti templom. 4 Rabi Károly számos jelenleg műemléki védelem alatt álló épület tervezője, valamint a debreceni református nagytemplom a magyar klasszicizmus jelentős alkotásának a kivitelezése is az ö nevéhez fűződik. 5 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár (továbbiakban JNSzML) A Jászkun Kerület Közgyűlésének jegyzőkönyvei. 1780. 99.