Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 9. (Budapest, 2009)

I. Tanulmányok - Czeglédi Noémi: Úriszéki bíráskodás a gödöllői uradalomban a 19. század első felében

A családon belüli erőszakos esetek nem a mai szemmel mérendők. Különéléshez igen súlyos okok kellettek. A vizsgált korszakban egyetlen alkalommal fordult elő, hogy nem is a feleség, hanem az egész falu kérte egy férfi kitiltását, ami a feleségtől való különélést is jelentette.

103 Úriszék elé nem sok házastársak vagy szülők-gyermekek közti konfliktus került. Saját fiának megverése miatt állt a bíróság előtt Vitkovits Ferenc vecsési lakos. A számonkérés oka a fenyítés mértéktelensége, nem maga a verés volt.

104 Öreg Pesti István feleségének, Lipták Katalinnak a megveréséért, istenkáromlásért - amit „leginkább részegségében" követett el - és vagyonának pazarlásáért kapott büntetést.

1<b Pesti József anyjának megszúrásáért 1 heti fogságot kapott.

106 Ugyanakkor az osztályért folyamodók kérelmei is utalhatnak rossz családi viszonyra. A főbenjáró per lehetett a következménye a súlyos testi sértésnek. Sápi István bíró kocsmai verekedés során úgy megrugdosta Kovács Mártont, hogy néhány nap múlva meghalt. Az özvegye kérelme alapján indított keresetet az úriszék büntetőpernek minősítette.

107 A bábaasszonyt a „lovak elragadása" miatt elgázoló Könczöl Jánost felmentették a gyilkosság vádja alól.

108 Az uradalomban elkövetett emberölések között legtöbb a magzat- és csecsemőgyilkosság volt. A minősített esetekből még a férj- és a feleséggyilkossággal találkozhatunk. Az elkövetők többsége nő volt. Az ügyész által kért pallos általi kivégzést a Királyi Tábla egyetlen alkalommal hagyta jóvá, akkor a végrehajtás is megtörtént. A Tábla által halál helyett minősített szabadságvesztésre ítélt rabok büntetését az úriszék végrehajtotta, nem változtattak rajta. A gyilkossági keresetek több évig elhúzódtak, az önvallomások nagyon részletesek. Az orvosi vizsgálat, a róla készült visum repertum, a boncolási jegyzőkönyv kitűnő forrása az orvostudomány történetének.

1()<> Felmentő ítélet ilyen súlyos vád ügyében is születhetett."

0 Enyhébben ítélték meg a gondatlanságból elkövetett emberölést és a véletlen haláleseteket. A kocsmai mulatozás közben elhunyt Blaskovich György haláláért sem vonták felelősségre a balesetet kiváltó Klunitsek Józsefet."

1 Főbejáró bűnnek számított a tüzokozás. Az úriszék előtt véletlen tüzeset és szándékos gyújtogatás is előfordult. Nők rendszerint kenderszárítás, kenyérsütés közben okoztak tüzet saját házukban. 1848 januárjában került fenyítőeljárás alá Deák Andrásné. A sütéskor keletkezett tüzet szomszédja segítségével, nagyobb kár keletkezése nélkül szerencsésen eloltották."" Menczel Mihály feleségét, ki a kender szárításkor tüzet okozott otthonában a szék felmentette, és megintették.

113 A kétszekérnyi szalmát felgyújtó gyerekek testi fenyítést 103 Sümegi Mihály zsellér esete. 104 ,Az anyának .sem lévén .szabad gyermekeim büntetésében és verésében a mértékletességet annyira át hágni, hogy a' gyermek érzékenyebb megverettetés végett orvosi segedelemre szoruljon...". Az apa 1 heti fogságot kapott. GVM Levéltár 3/a. 1833. jkv. 105 Fertály év fogságot, kétszerié elverendő 50 pálcát kapott, az esetet jelentő mácsai kasznárnak vagyonösszeírás után zárolni kellett a vagyont. PML K. 87. b. 1. 1838. jkv. 106 A beismerő vallomásból kiderült, hogy a testvére fatlyával civakodó anyját véletlenül szúrta meg, amikor a gyerek segítségére sietett. PML K. 87. b. 1. 1839. jkv. 107 A vádlott Sápi István ,,lehelve lévén, a tárgy pedig nagyobb tekintetet érdemelvén, büntetőper határoztatik". PML K. 87. b. 3. 1845. jkv. 108 Közli GAÁLNÉ, 2006. 71. p. 109 Szlucska Borbála perét részletesen elemzi Gaálné Barcs Eszter. (GAÁLNÉ. 2006. 77-81. pp.) 110 Győri Juditot felmentették, mert a tanúvallomások nem voltak egyértelműek. És a vádlott következetesen tagadott. GVM Levéltár 3/a. 1829. jkv. 1 1 1 GVM Levéltár 3/a. 1841. jkv. 1 I 2 PML K. 87. b. 4. 1848. jkv. 113 Az úriszék elvetette a szándékosságot, csak óvatlansága miatt büntette meg a nőt. GVM Levéltár 3/a. 1842. jkv.