Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 9. (Budapest, 2009)
I. Tanulmányok - Czeglédi Noémi: Úriszéki bíráskodás a gödöllői uradalomban a 19. század első felében
erdei gyümölcsöt is szedtek a parasztok. ' Egyedi eset volt Berze István volt uradalmi kertészlegényé. Letartóztatták, mert egy drága fát kivágott a kastély alsó kertjéből. Vallomásakor kiderült, hogy a fakivágásra a kertész utasította. Vallomásfelvételkor már 3 hete ült a fogházban, szabadon engedték. 87 Az uradalom vadállományát is tilalomtöréssel, engedély nélküli fegyverhasználattal károsították a jobbágyok. Az engedély nélküli borkimérést Gödöllőn a kocsmák árendása, Hauer Lőrinc jelentette be, aminek alapján az uradalom részéről a vádat Schaffranovich Károly gödöllői kasznár képviselte „több gedellei lakos" ellen. ítéletük az Urbárium szerint a kár megfizetése mellett fejenként 3 napi kézi robot volt. 8 ' A legsúlyosabb büntetésként számon tartott kitiltás is megtörtént a birtokon. A Dunakesziről kitiltott Svarcz Márk izraelita személy folyamodványait a Helytartótanács döntése alapján úrbéri úriszék elé utalták. A kitiltás okát nem ismerjük. 89 Annak ellenére, hogy ez a büntetés már ritka, a lakosság tisztában van a súlyosságával. Ezt bizonyítja az a kérelem, amikor - a közösség védelmében - maga a falu kérte egyik jobbágytársuknak nemcsak a faluból, hanem az egész birtokról való kitiltását. 90 A birtokos felperességével zajló úrbéri perek jó része a büntető ügyek közé tartozik, hiszen leggyakrabban a földesúr fáját, gabonáját és borát lopták el a jobbágyok a robot teljesítése közben. A büntetési módok között a kézi munka (mindig a törvény szerinti 3 nap) a testi fenyítés, és a szabadságelvonás egyaránt szerepelt. A birtokos anyagi kártérítése az ítéletek része volt. Az uradalmat ért károkat beszámítva a lopás bűncselekménye volt a leggyakoribb a gödöllői birtokon. Fát, bort és gabonát nemcsak a földesúrtól, hanem jobbágytársaiktól is elvettek a tolvajok. Csalárd borkimérésért jelentette fel a hévízgyörki haszonbérlő kocsmárosát az úriszéken. Időközben a falusi jegyző előtt kiegyeztek, a kártérítés is megtörtént - itt a bíró helyett a nótárius egyedül képviselte a községi elöljáróságot -, ezért a szék megszüntette az eljárást. 91 A pincefeltörést és borlopást csoportosan követték el, esetleg álkulcsot is használtak. A magányos tolvaj inkább a tett helyszínén elfogyasztotta a hordóból kilopott bort. 92 Az állatlopások zömét inkább egymás rovására követték el, a birtok állományából ritkán raboltak. 93 Az állatokat - legtöbbször marhát, de lovat, sertést és birkát is - eladták. Ilyenkor orgazda segíthette az értékesítést. A jószágot ritkán maguk vagy az orgazda fogyasztotta el. Ulicska Mihály „mint tudva lopottat által vette le vágta és latsát lakodalmi ünnepén el költötte" 94 86 Több bagi lakos az ecskendi erdőben suskát (gubacsot) és szedret szedett. 3 napi kézi munkára büntették őket. GVM Levéltár 3/a. 1842. jkv. 87 PML K. 87. b. 1. 1839. jkv. 88 A végrehajtást a gödöllői kasznárra bízták. GVM Levéltár 3/a. 1834. jkv. 89 GVM Levéltár 3/a. 1844. jkv. 90 PML K. 87. b. 1. 1838. jkv. 91 GVM Levéltár 3/a. 1842. jkv. 92 1829-ben négytagú, hamis kulcsokkal felszerelkezett banda állt az úriszék előtt. Az ítéletben súlyosbító körülménynek tekintették az álkulcs használatát, a többszöri elkövetést, a zár elrontását, a harmadik és negyedik rendű vádlottnál azt, hogy a leltet eltitkolták. Sárközy Mátyást egy fertály esztendővel és kétszerié elverendő 50 pálcával, Rabik Györgyöt 2 hónap tömlöccel és „kétszer kiáltandó" 40 pálcával, Varga Pált 1 hónapi áristommal (ő megszökött a tettenéréskor, majd tagadta a vádat), Pásztorkay Józsefet pedig 15 pálcával büntették. GVM Levéltár 3/a. 1829. jkv. 93 Barna Jánost felmentették és szabadon bocsátották az isaszegi majorból való „birkák elorzása" vádja alól. GVM Levéltár 3/a. 1842. 94 GVM Levéltár 3/a. 1844. jkv. Káré György vallomásából egy sertés elfogyasztása derült ki. Káré elismerte, hogy Krátki József kartali csősz több lopott holmit vitt hozzájuk, majd Káré Pál hozzájárulásával leváglak és megettek egy nagy hízott sertést. PML K. 87. b. 1. 1839. jkv.
