Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 9. (Budapest, 2009)

I. Tanulmányok - Czeglédi Noémi: Úriszéki bíráskodás a gödöllői uradalomban a 19. század első felében

egyaránt meghatározta. Az azt elvégző orvos „fáradtságáért" és a különböző gyógyszerekért díjazásban részesült, amit a pervesztes félnek kellett fizetnie. Tolvajlás esetén, amennyiben az ellopott termény, jószág vagy használati tárgy nem került elő, az úriszék becsült érték alapján ítélkezett. Ezt az ügyészi hivatal döntése alapján a községi elöljárók vagy uradalmi alkalmazottak végezték. A perfelvétel (levata) az úriszék előtt történt, formaságairól a Grassalkovich domíniumban nem maradtak fenn adatok.

67 Az úriszéki jegyzőkönyvben legfeljebb - főbenjáró pereknél mindig - a „felvétetett" kifejezés szerepel. Ez azonban nem a perszakaszra utal, hanem a vádlott vallomástételét jelentette. A protocollumokban a levata csupán az ügy tárgyának rögzítésében mutatható ki. A per kimenetele az allegatio (válaszok szakasza a peres eljárásban) során dőlt el, mikor a vallomásokat hitelesítették, felvonultatták a bizonyítékokat, és lehetőség nyílt a két fél alperes és felperes - feleleteire, azaz álláspontjuk szóbeli elmondására. Az alperes Gödöllőn egyszer felelt, az esetek többségében ez a beismerés volt, ami a jegyzőkönyvekben „a vádlott a törvény színe előtt elismervén" vagy az „élő szóval is elismerte" formulákkal szerepel.

68 A felelet természetesen lehetett tagadás, részleges beismerés, a mentő körülményekre - részegség, hirtelen felindulás, véletlen baleset - is hivatkozhattak benne. A kiszabott ítéletet megindokolták. Az 1840-es évek jegyzőkönyvei részletesebb, pontosabb indoklást tartalmaznak, mint a '30-as évek protocollumai. A büntetések megállapításakor figyelembe vették az enyhítő és súlyosbító körülményeket. Az elkövető életkorát, büntetett előéletét, az elkövetés szándékosságát és más szempontokat a kihallgatási jegyzőkönyvek kérdéseire adott válaszokból egyértelműen ki lehetett olvasni.

69 Az úriszék büntetési rendszere a 19. század elejére átalakult. A sedes dominalis virágkorában alkalmazott pénzbírságolás, mint a büntetés megváltásának eszköze lényegében eltűnt.

70 A korábbi időkben gyakran alkalmazott halálbüntetések száma jelentősen lecsökkent. Legfőbb büntetési formává a szabadságmegvonás vált, amit testi fenyítéssel, „vassal", böjttel és munkavégzéssel súlyosbítottak. A testi fenyítés önállóan is rendszeresen szerepelt, a börtön mellett a reformkor másik fő büntetőeszköze lett. Összességében, a korábbi századokhoz képest a büntetések enyhülése figyelhető meg. A Grassalkovich család uradalmában nem tudunk összehasonlítást végezni Grassalkovich I. Antal idején történt ítélethozatallal, de a kiszabott halálbüntetések, a testi fenyí66 A sógorát fejszével bántalmazó Török Mihály szolgalegény, ki korábban nem volt büntetve, viszont „gyilkoló eszközt ragadva a mértékletességen tál hágott" az 1 hónapi vasban, munkában eltöltendő rabság mellett 25 pálcát kapott, illetve az. orvosnak 20 forint fizetéssel tartozott a munkájáért és a gyógyszerekért. PML K. 87. b. 2. 1843. jkv. Az ecskendi csősz által fején és lábán meglőtt Koczmann Istvánné kezelésének költségét elengedte az orvos, csak a gyógyszert kellett kifizetniük. Itt az. orvosi látlelet helyett a falusi elöljárók levele tanúsította a sebesülést és a 11 napig tarló munkaképtelenséget. PML K. 87. b. 1. 1838. No. 78. 67 A perfelvétel formaságairól lásd KÁLLAY 1. 1985. 128. p. 68 GVM Levéltár 3/a. 1842. jkv. 69 Hrubos József tehénlopással vádolt rabról a következőket tudjuk meg a kihallgatási jegyzőkönyvből: Örkényi, 19 éves, katolikus, nőtlen, öreg Hrubos József házas zsellér fia. Azért van fogva, mert „Kulina József pesti mészárosok gulyásának 1 tehene elveszett a besnyői pusztán ". Vallomásából tudjuk, hogy akkor lett apja helyett a gulyás, mikor az a gödöllői börtönbe került. így került kapcsolatba a másik gulyással. Büntetve is volt már két évvel korábban. Akkor, a jelenleg Gödöllőn raboskodó Hrubos Pállal, elrejtett egy lopott marhát, ezért 13 pálcát kapott. Az esetleírás szerint fiatal kora ellenére igen jártas tolvaj. PML K. 87. b. 1. 1838. No. 29. 70 Az 1795. évi büntető-kódex tervezetben a honorácioroknak nyílt lehetősége a szabadságvesztést pénzbüntetésre váltani. (BATÓ SZ. 2002. 27.) pp.