Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 9. (Budapest, 2009)

I. Tanulmányok - Czeglédi Noémi: Úriszéki bíráskodás a gödöllői uradalomban a 19. század első felében

szintén több vármegye táblabírája - elnökölt.'

0 Ezekben az években a földesúr megbízottjaként az uradalom első tisztét találjuk „elölülőként". A requisitus praeses (meghívott elnök) után a jegyzőkönyvekben az uradalom részéről megjelent tanácskozó tagok nevének és tisztségének felsorolása következik. Tulajdonképpen ők a convocatus (meghívott) bírák. Számuk az 1830-as évektől 7-ről 3-4 főre csökkent. Budafalvi Vermes Mihály uradalmi főügyész"' volt a szék jegyzője, 1843-tól külön jegyzőt találunk az új ügyész Bartal János személyében. A jegyző tehát mindig a birtok ügyésze, ami megfelelt az általános gyakorlatnak.

32 1836-tól azonban a törvény tiltotta, hogy a földesúr saját ügyészét vagy más tisztjét jelölje jegyzőnek.'

13 A törvényt Gödöllőn nem tartották be. Andrássy Mihály inspector, majd praefectus is állandó tagja a testületnek. Őt 1839-től válthatta fel Mednyánszky János inspector.

34 A főszámvevőt, az alszámvevőt, a gödöllői tiszttartót és a gödöllői számtartót találjuk a tanácskozó tagok között 6 tagú convocatus esetén. 1834-től számuk 3 vagy 4 fő. A kisebb létszámú testület állandó convocatusa a jegyzőn kívül az inspector és a főszámvevő. Ez az összetétel az úriszék felszámolásáig megmaradt, holott 1836-tól törvény tiltotta uradalmi tiszteknek az úriszéken való jelenlétét.

36 Ritkán megyei meghívottat is felkértek.

37 Ez, a visszaélések miatt elfogadott törvénycikk a gyakorlatban nem valósult meg. Hiába jelcili meg 2 főben a convocatusok számát, idegen tisztek elszállásolása, költségtérítése növelte volna a kiadásokat. Fontosabb tényező, hogy az uradalom saját tisztjei ismerték az ügyeket, folyamatos kapcsolatban voltak a perek előkészítő szakaszában szerepet vállaló kasznárokkal, ispánokkal, falusi bírákkal. A viszonylag széles körű írásbeliség mellett ez megkönnyítette az ítélkezést. A bíróság tagjainak felsorolásakor utolsóként a törvényes bizonyságot írták a jegyzőkönyvbe.'

18 Tulajdonképpen a szolgabíró szavazott. Esküdtnek pedig jó fórum volt a tanulásra, tapasztalatszerzésre. A szolgabíró tekintélyéi külsőségek is jelezték. A törvénykezéskor az elnök bal oldalán ült. Szavazáskor az „elölülő" és a meghívott táblabírák után, az uradalmi tisztek előtt adta le voksát.

39 Gödöllőn általában az uradalom tisztjein kívül más convocatus nem volt, tehát a második szavazat volt az övé. A birtok fennmaradt jegyzőkönyveiben Pest vármegye főszolgabírója és esküdtje, néhány alkalommal segédesküdtje volt a tanúbizonyság. Szolgabírót egyszer találtunk, Friebeisz István 1829-ben szolgabíróként szerepel. A következő esztendőtől főszolgabíróként van 30 1827-ben Nagy Geresdi Kis Sándor, 1828-29-ben Báró Tóth Prónai Prónay Kálmán, 1830-ban és 1833 októberében Kovatsóczy László, 1841-47-ben Friebeisz István, az utolsó széken 1848-ban pedig Ágoston József - mindannyian több vármegye táblabírájaként - elnököltek. GVM Levéltár 3/a 1827., 1828., 1829., 1830., 1833., 1834., 1842., 1844., 1846., 1847. évi jkv. És PML K. 87. b. 4. 1848. évi jkv. A táblabíró ebben a korszakban inkább tiszteletbeli cím volt, sokan megkapták, így a középbirtokos réteg jelképévé lett. 31 Vermes Mihály 1846-ban bekövetkezett haláláig volt a főügyész, s vett részt az tíriszékeken. Bartal János a széktartás megszűnéséig maradt a jegyző, mellette az állandó szóbírói feladatot látta cl. 32 A korabeli szakirodalom véleménye megoszlik a jegyző személyét illetőn. Pfahler az általános gyakorlatot bemutatva elfogadta a saját íiscalist. Közli KÁLLAY I. 1985. 26. p. 33 1836. X. tc. 34 Andrássy Mihály 1828-tól 1841-ben bekövetkezett haláláig praefectus, Mednyánszky János 1839-től volt inspector. Mednyánszky János lányának, Bertának neve Petőfi Sándor révén a szépirodalomban maradt fenn. 35 1846-ban 5 fő convocatus szerepel. Bartal János mellett egy másik - valószínűleg uradalmon kívüli ügyvéd - is tagja a testületnek. GVM Levéltár 3/a. 1846. jkv. 36 Már az 1729. XL1. tc. tiltotta, hogy a tanúk „meghiteltetésénél" a birtok tisztjei jelen legyenek. Az 1836. X. te. pedig teljesen kitiltotta őket a székről. .37 1827-ből és 1839-ből maradt fenn ilyen adat. 38 Feladatait a megyei képviselethez kapcsolódón elemeztük. 39 KÁLLAY I. 1985. 28. p.