Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 9. (Budapest, 2009)

I. Tanulmányok - Czeglédi Noémi: Úriszéki bíráskodás a gödöllői uradalomban a 19. század első felében

kívüli bíráskodásban élt tovább. Jelenlétével ellenőrző szerepe mellett a megye hatósági feladatait is teljesítette a fellebbezések továbbításával, az ítéletek kihirdetésével, a pontos végrehajtás felügyeletével és az úriszéki jegyzőkönyvek hitelesítésével. A Gödöllőn tartott fenyítő és polgári úriszékek jegyzőkönyveinek tanúsága szerint a testimonium legale-t itt Pest megye főszolgabírája és esküdtje, kivételes esetben segédesküdtje, testesítette meg. 1827-ben Adonyi Mihály főszolgabíró mellett Lázár Imre segédesküdt volt a törvényes bizonyság, 1828-ban már Halász Pál esküdt állt Adonyi mellett."^ Az 1840 februárjában ülésező széken Fáy Györgyöt is a segédesküdt, Nedeczky Flórián kísérte.

26 Neveik a jegyzőkönyvek első és utolsó oldalán szerepelnek. Első oldalon a bírói testület tagjainak ismertetésekor, mindig utolsó helyen a felsorolásban, ami kiemeli és nyomatékosítja jelenlétüket. Utolsó bejegyzéseként aláírásaikkal hitelesítették a jegyzőkönyveket. Az úriszék előtt autentikált vagy megismételt tanúvallomásokat is érvényesítették kézjegyükkel.

27 Feladatuk volt a megyéhez irányított perek iratainak továbbítása, az erre való felkérést minden illetékes per után a jegyzőkönyvbe bejegyezték. 1846-ban Péter Jakab ,,agyon ütéssel" vádolt rabot három év munkában és vasban eltöltendő fogságra ítélte a szék, hetenként két nap böjttel, évenként kötszerre elverendő 25 pálcával. Pénzbeli büntetésként 40 forint vérdíjat és 4 forint orvosi költséget kellett fizetnie. Fzt az ítéletet az al- és felperes egyaránt feljebb vitte. A végzésben a többi főbenjáró perhez hasonlóan a testimonium legalenak adják át az ügyet.

28 A törvények teljes körű alkalmazására azonban a testimonium legale jelenléte sem volt garancia, annak csak egy részét tudta betartatni. Felügyelni tudta a per lefolyását, jelenléte éreztette a megye hatalmát, de - a gödöllői példa is ezt mutatja - mindenre kiterjedő hatása nem volt. Gödöllőn például a bírói testület többi tagját, a törvény ellenére 1836 után is, az uradalmi tisztek adták. A reformkori úriszékről szóló viták mutatják, hogy a birtokos érdekében történő, jobbágyokkal szembeni túlkapások sem tűntek el. A vérhatalommal rendelkező birtokos szemszögéből nézve az állam és a megye növekvő hatalmát jelképező testimonium legale a 19. század első felében tulajdonképpen hivatkozási alapot teremtett számára a törvény betűjének betartására, így hozzájárult az úriszék 1848-ig történt fennmaradásához. Az úriszéki bíróság személyi összetételét nemcsak a törvényes bizonyság tekintetében szabályozták a törvények. 1773 után a felkért elnök táblabíró, megyei jegyző, esküdt, ügyvéd volt, mert a kiadott királyi rendeletek értelmében az úriszékről fellebbezett perek elbírálásában nem vehettek részt a szék bíróságának tagjai.

29 A Gödöllőn tartott úriszékek elnökei is mind táblabírók. 1833. áprilisi székén és 1834-ben Andrássy Mihály uradalmi praefectus 25 GVM Levéltár 3/a. 1827. és 1828. jkv. 26 PML K. 87. b. 2. 1840. jkv. 27 Lemmera János Örkényi urasági vadászt 1837. május 24-ről 25-re virradó éjszaka az ökényi vendégfogadóban megverték, a tanúvallomásokat Örkényben 27.-én vélték fel. Az ügyet 1838. január 4-én tárgyalta a gödöllői úriszék, ahol Fay György főszolgabíró és Nedeczky Flórián esküdt jelenlétében az „önkéntes vallásokat" megismételték és hitelesítették. (PML K. 87. b. 1. 1838. No. 25.) Lásd még Saray Mihály lótolvaj kihallgatását (PML K. 87. b. 1. 1838. No. 28.), Gocser János birkalopással vádolt gödöllői juhász ügyét. (PML K. 87. b. 1. 1838. No. 5.). A gödöllői uradalom anyagában a vallomásokon és a jegyzőkönyveken kívül más autentikált iratot nem találtunk. Ez a levéltár töredékességéből adódik, de az eltérő helyi szokás is indokolhatja. 28 „A fellyebbvitel meg engedtetvén és jelen per a törvényes tanúbizonyságoknak által adatván a' Tekintetes Királyi Táblára való /elküldés végett T: Nemes Pest vármegye illendőn meg kéretik. " (GVM Levéltár 3/a. 1846. jkv.)' Például barátjának agyonlövésével vádolt Kráczer Tamás soroksári lakhelyű rab perét szintén mindkét fél íellebezése miatt továbbították a testimonium legale útján. (PML K. 87. b. 4. 1848. jkv.) 29 DEGRÉ A. 2004. 119. p.