Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 9. (Budapest, 2009)

I. Tanulmányok - Bodnár Mónika: A dinasztiaalapító(?) Serényi Mihály (1531-1599)

Nem teljesen ugyanígy, de ehhez hasonlóan írja le a birtoklástörténetet a másik vármegye-monográfia is, a szepesi káptalan levéltárában őrzött oklevélre hivatkozva. Eszerint Bebek György eladta Sárközy Mihálynak (1561), birtokosai a továbbiakban Sárközy Boldizsár (1571), Makkházy Orsolya (1573), Vízkelcti Benedek (1576), Mihály? és Gábor

10 (1579), Brodarits Klára, Gábor

10 felesége (1580), Bajony Zsófia (1585), Ferenc

38 (15 92). 1592-től 1599-ig per alatt volt a birtok, versengtek érte Perneszy András és Mihály?. 1600ban ismét Ferenc

3S a birtokos, 1601-ben pedig Serényi Pál."

6 De hogy melyik Pál, azt nem tudjuk, mivel Pál

x ekkor már nyilvánvalón nem élt, Pál

44 pedig csak a következő évben, 1602-ben született meg. 17 Azután a Serényiek bírták Bajony Zsófia gyermekeivel, de 1619ben már Palocsay Anna, Kendy István felesége bírta a várat.

118 Ezek szerint Mihály? végakarata nem teljesült, mert mire unokaöccse, Mihály

42 betöltötte a 20. életévét, Boldogkő már nem volt a Serényiek tulajdona, azt ugyanis 1612 augusztusában Ferences eladta Palochay Horváth Györgynek, Nedec vár urának."

9 Mi késztethette arra Ferencet

3s

, hogy megszegve nagybátyja végakaratát, Boldogkőt ne őrizze meg és adja át fiának, Mihálynak

42

? A kérdésre adandó válasz bizonyára összefügg azokkal a perekkel, melyek az örökség megszerzésére irányultak részben Bajony Zsófia és gyermekei,

120 részben testvérei, Anna

3

? és Katalin

40

121 részéről. Másrészt az sem lehetett mellékes, hogy ez a terület ugyancsak távol esett lakóhelyétől és birtokától, ami a morvaországi Vlachovice volt.

1

"*" Ide kívánkozik az a megjegyzés, miszerint nem tartjuk valószínűnek, hogy András

14 Boldogkő ura lett volna, amint erre vonatkozón utalást találunk."'' Egy feliratos emléktábla Kassán Egy, a Mihály? személyéhez kötődő tárgyi emlék napjainkban is látható Kassán, az Orbántorony északi falán. S mivel az Orbán-torony falán régi kassai epitáfiumok vannak elhelyezve, volt, aki úgy vélte, ez is annak mondható.

124 Ám gondosan elolvasva a vörös színű márványtábla latin nyelvű feliratát kiderül, hogy egészen másról van szó: HOC OPUS FECIT FIERI AD LAUDEM DEI ET IN SUAM PER PETUAM MEMÓRIÁM GENERO SUS AC MAGNIFICUS DOMINUS MICHAEL SERIENI CAPITANEUS ARCIUM FY LEK ET ZENDERO AC SIBI SUBIECTARUM HOLLO.

KO SOMOSKO ET AYNACKO ANO 1596

125 1 16 BOROVSZKY S.-SZIKLAY J. szerk. 1896. 288. p. 1 17 Verzeichnis... 2. 118 BOROVSZKY Samu-SZIKLAY János szerk. 1896. 288. p. 119 K. VÉG H K. 1966. 113. p. 120 GÉRESI K. 1885. 605-606. pp. 121 VERESS E. 1909. 396-398. pp. 122 Birtokai voltak: Novy Svétlov, Vlachovice és Vasilsko (WITTING, J. B. 1918. 135. p.) 123 WITTING, J. B. 1918. 134. p. 124 HORVÁTH L. 1996. 77. p. 125 Itt kívánok köszönetet mondani a kassai kutatásaimhoz nyújtott önzetlen segítségéért Juraj Gembickynek, a Kassai Műemlékvédelmi Hivatal (Pamiatkovy ústav v Kosiciach) munkatársának.