Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 9. (Budapest, 2009)

VI. Könyv- és folyóiratszemle - Gömör-Kishont vármegye monográfiája új kiadásban (Bodnár Mónika)

Gömör-Kishont vármegye monográfiája új kiadásban Gömör-Kishont vármegye Szerk.: Borovszky Samu, Budapest, é.n. Reprint kiadás. Függelék: B. Kovács István és Gaál Lajos. Rimaszombat, 2008. Bodnár Mónika Egy régi, sokak által használt, a tudományos köztudatba beépült könyv egyszerű, újbóli kiadása önmagában talán nem érdemelne akkora figyelmet, hogy egy szakmai évkönyv lapjain hírként megjelenjen. Ám ez a mostani új kiadás több ennél, ezért nem tartjuk érdektelennek felhívni rá a figyelmet. Aki a történettudomány bármely ágával foglalkozik, legyen történész, néprajzos, műemlékes vagy bármilyen egyéb szakember, elkerülhetetlen, hogy munkája során kezébe ne vegye a szinte legendássá vált Borovszky-féle vármegye-monográfia egyes köteteit. A Magyarország vármegyéi és városai című monumentális sorozatot a magyarok bejövetelének millenniuma alkalmából indították útjára. A hatalmas vállalkozás első kötete, az AbaújToma vármegye és Kassa címet viselő, Borovszky Samu és Sziklay János szerkesztésében, 1896-ban jelent meg. Az első négy kötetet szerkesztették közösen, az ezt követő köteteken már egyedül Borovszky neve szerepel szerkesztőként. Sőt, két vármegye (a kétkötetes Csanád vármegye és a szintén két kötetesre tervezett, de csak az első kötettel megjelent Borsod vármegye) esetében nem is szerkesztőként, hanem szerzőként jelzi a munkát. A sorozatnak 26 kötete látott napvilágot, ebből 25 jelent meg Borovszky Samu életében, a 26. kötetként kiadott Somogy vármegye már 1912-ben bekövetkezett halálát követően két évvel, 1914-ben került a könyvespolcokra, ennek szerkesztésében ő már nem vett részt. S ezzel le is állt a sorozat, feltételezhetően részben a személyi feltételek, részben a világháború okozta nehézségek miatt. A Gömör-Kishont vármegye című kötet már a századforduló után, évjelzet nélkül (egyesek szerint 1903-ban, mások szerint 1904-ben) látott napvilágot. Az Előszót a gömöri arisztokrácia egyik legjelesebb képviselője, gróf Andrássy Géza írta. A kötet bemutatása jelen írásnak nem feladata, hiszen azt a térséggel foglalkozó szakemberek jól ismerik. Itt most a kötet újbóli kiadására kívánjuk felhívni a figyelmet, valamint arra térünk ki, hogy miben különbözik az új kiadás az eredetitől. A rimaszombati székhelyű Patrióta Kiadó által megjelentetett új kiadás tartalmi szempontból mindenben megegyezik az eredeti kiadással. Az eltérés csupán annyi, hogy technikai okok miatt a szövegközi színes ábrák az eredeti helyükre fekete-fehér nyomással kerültek, de a kötet végén színesben is megtalálhatók. Emiatt és a kötet végén megtalálható függelék miatt kétféle lapszámozással találkozunk a kötetben. Egyrészt megismétlődik az eredeti kiadás lapszámozása, ami már önmagában is kettős, hiszen az Előszó végéig tartó római számozást követi a tanulmányok résznél l-es számtól induló arab számozás. Az új kiadásban tehát egyrészt megismétlődik ez a fajta számozás (ami a hivatkozások utánakereshetősége szempontjából nem elhanyagolható), másrészt egy folyamatos számozás is megtalálható, ami természetesen magába foglalja a megismételt színes ábrákat és az alább ismertetett új fejezetet is. A lényeges eltérés a két kiadás között ugyanis az, hogy a 2008 karácsonyára megjelent új kiadás végén található egy közel 80 oldalas, Appendix címet viselő függelék. Ebben számvetést kapunk a Gömör-kutatásban - vagy, ahogy a szerzők, B. Kovács István és Gaál