Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 9. (Budapest, 2009)

VI. Könyv- és folyóiratszemle - A Móra Ferenc Múzeum 125 éve (1883-2008) (Huszár Zoltán)

A Régészeti gyűjteménybe Trogmayer Ottó régész, egyetemi tanár, volt megyei múzeumigazgató szakértő vezetésével nyerhetünk betekintést. Részletes leltárt kapunk a múzeum régészei által végzett téltárásokról, leletmentésekről, amelyek megalapozták, majd a fennállás évtizedei alatt, a szakemberek áldozatos munkájának és a gazdag leletanyagoknak köszönhetően értékes tárgyakkal gyarapították a régészeti gyűjteményeket. Zombori István történész-muzeológus a Várostörténeti-történeti gyűjteménybe, kalauzolja el az olvasót. Ebből a fejezetből megtudhatjuk, hogy a kollekció jelentősen túlmutat a szigorúan vett helytörténet keretein, hiszen - különösen a 20. század hetvenes éveitől kezdve - a múzeumban korábban végzett, klasszikus helytörténeti kutatások regionális, sőt országos jelleget öltöttek. Ezen folyamat eredményeként került a gyűjteménybe a 20. századi magyar történelem számos, jelentős emléke (pl. 56-os gyürü Kossuth-címerrel). A múzeum kiemelt gyűjteményként kezeli az 1956-os forradalom és szabadságharc anyagát. A történeti gyűjtemény két fő területet foglal magába. A Történelmi tárgyi gyűjteményben a textil és viselettörténeti anyag, a bútoranyag, az iparművészeti anyag, a fegyveranyag tárgyi emlékeit találhatjuk meg, de ide tartoznak a pecsétnyomók és bélyegzők is. A Történeti dokumentumgyűjtemény legfontosabb egységei az irat-, plakát- és nyomtatványgyüjtemény, a fotótár, a hangtár-videótár, az adattár, a történelmi arcképcsarnok, valamint a pártállami időszakban létrehozott, a hazai közigazgatás egészét reprezentáló, ún. Közigazgatástörténeti gyűjtemény. A fejezetet a történeti osztály kiadói tevékenysége révén megjelentetett múzeumi kiadványok jegyzéke zárja. A következő gyűjtemény, amelybe Nagy Ádám jóvoltából nyerhetünk betekintést, az Éremtár. A fejezet minden vonatkozásban túlmutat a történeti áttekintés keretein, hiszen miközben részletes leírást kapunk a különböző korok érmeiről és egyéb fizetőeszközeiről, megismerkedhetünk a gyűjtés és a feldolgozás módjaival, és megtanulhatja az olvasó, hogy egy pénzérme értékét nem feltétlenül az anyagába vegyített nemesfém mennyisége adja, hanem sok esetben a rávésett történelem. A fejezet szerzője külön gondot fordít arra, hogy a háttérmunka rejtelmeivel is megismertesse az olvasót. A fejezetet gazdag és érdekes képanyag illusztrálja. A múzeumi részlegek között fiatalnak számító Iparművészeti gyűjtemény bemutatását T. Knotik Márta muzeológus, restaurátor vállalta magára. A gyűjtemény létrehozását jelentősen megnehezítette az a tény, hogy még a szakemberek számára sem volt egyértelmű feladat az iparművészeti tárgyak kiválasztása. Végül mégiscsak összeállt a kollekció. „Születési dokumentuma" egy 1954-ben nyitott leltárkönyv, ami természetesen nem jelenti azt, hogy a gyűjteményben ne lennének valóban „muzeális" múltra visszatekintő darabok. Ilyen például a múzeum egyik büszkesége, Kónya György vaskapuja, amely 1900-ban aranyérmet nyert a párizsi világkiállításon. Az Irodalomtörténeti gyűjtemény történetét Lengyel András irodalomtörténész muzeológus dolgozta fel, kiemelve azt a szerepet, amelyet Móra Ferenc játszott a fennállása során gyakran mostohán kezelt részleg kialakításában, gyarapításában. A „mellékesen" íróként is jelentőset alkotó múzeumigazgató tette meg az első lépéseket, amikor az ún. „művelődéstörténeti osztály" kiállításában egy irodalmi szobát is berendeztek Dugonics András, Pósa Lajos, Mikszáth Kálmán és Tömörkény István relikviáiból. A mai, ennél jóval komolyabb irodalomtörténeti gyűjtemény önálló osztállyá szerveződése azonban csak 1954-ben történt meg, és egészen 1970-ig a gyűjteményt lankadatlan lelkesedéssel gyarapító Madácsy László jegyezte a leltárkönyveket. (Az általa összegyűjtött darabok száma meghaladja a 4300-at.) Ma ez a gyűjtemény tekinthető a szegedi irodalmi kutatások legfontosabb forrásbázisának. A Móra Ferenc Múzeum gazdag Képzőművészeti gyűjteményén Szabó Tamás főrestaurátor vezeti végig az olvasót. A több mint 9000 darabot számláló kollekció országos viszony-