Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 9. (Budapest, 2009)
V. Kárpát-medencei körkép - Szoleczky Emese: A beregszentmiklósi kastély 1940-ben
A beregszentmiklósi kastély 1940-ben Szoleczky Emese A Műemlékvédelem 2005/3. számában jelent meg Káldi Gyula írása „A beregszentmiklósi várkastély élettörténete" címmel, amely a ma Ukrajnához, pontosabban Kárpátaljához tartozó település (más néven Szolyvaszentmiklós, Csinogyijevo) büszkeségét, a 15. századi eredetre visszavezethető késő reneszánsz Telegdi-Rákóczi-kastélyt mutatta be. Írásában az épület legújabb kori történetére is kitért: „... XX. századi és különösen a második világháború utáni története a hanyatlás jegyében telt, jóllehet rövid időre a magyar műemlékvédelem figyelme is ráterelődött. 1943-ban a Műemlékek Országos Bizottsága kutatási és restaurálási munkákat végzett itt, s ekkor mérte fel Lux Kálmán az épületet is. " A kastély II. világháború alatti katonai célú igénybevételéről egy személyi anyag kapcsán bukkantam izgalmas adatra: egy alaprajzra, melyről úgy vélem, érdemes közkinccsé tenni, hiszen hiánypótló a maga nemében. A Hadtörténeti Múzeum Kéziratos Emlékanyag-gyüjteménye 2005 decemberében adományozás révén gyarapodott a két világégést fronton végigharcolt vitéz Pisky Zoltán (Bp., 1893. nov. 11-Poznan közelében, 1945. jan. 23.) m. kir. ezredes gazdag személyi hagyatékával, aki eseménydús, mindvégig katonai szolgálatban telt élete folyamán Kárpátalján is tartósan teljesített szolgálatot. A rendkívül ambiciózus, kitüntetésekre-elismerésre folyvást áhítozó kiképző- és robbantótiszt már a terület visszafoglalása alkalmával, 1939-ben az ellenség előtt jeleskedett, s ezért a Magyar Érdemrend hadiszalagos lovagkeresztjével tüntették ki. 3 Még ugyanazon év októberében alezredesi ranggal a m. kir. kárpátaljai 2. honvéd hegyi zászlóalj parancsnokának nevezték ki: Szolyvára került, ahol a hegyi laktanya 37. sz. tiszti épületében lakott. A csapatkiképzés terén ,,odaadó szorgalommal" elért kiváló eredményeiért több ízben dicsérő elismerésben részesítették. Ilyen előzmények után érthető, hogy nagy megdöbbenést keltett, amikor a 28 „effektív évet szolgált, többszörösen kitüntetett és kiválóan minősített", becsületében vélt sérelmet elszenvedett törzstiszt a tőle megszokott vehemenciával 1940 szeptemberében a honvédelmi minisztertől önérzetében mélyen megsértve csapattest-parancsnoki beosztásából történő felmentését, egyidejűleg áthelyezését kérelmezte. Az ügy hátterében a kassai 8. honvédkerület parancsnokának ügyésze által benyújtott vádirat állt, amely szolgálati vétségben, pontosabban gondatlanságban marasztalta el őt: a Beregszenlmikioson még január folyamán a kastélyban berendezett parancsnokság irodájából, a falba épített vmk. (visszamaradó különítményi) 4 szekrényből a titkosan kezelendő iratok közül ugyanis kettő eltűnt. Ellopták vagy csak elkeveredett? Soha nem derült ki. A hónapokig húzódó ügy sértette Pisky makulátlan büszkeségét, ezért döntött úgy: nem maradhat e 1 A kastély építéstörténetét ld. bővebben: Emődi Tamás: A Telegdi család és a reneszánsz néhány emléke a 16. századi Bihar és Bereg vármegyékben. In: Művészettörténeti Értesítő 1999/3-4. 177-198. pp.; Feld István: 16. századi kastélyok Északkelet-Magyarországon. Sárospatak, 2000. - Tóth Ágnes kéziratban levő szociológiai tanulmányát a településről és az épületről, amely a Teleki László Alapítvány megbízásából készült 2002-ben, nem sikerült megtalálnom. 2 HTM Kéziratos Emlékanyag-gyíijtemény 2006. 90. 1 -5/KE. 3 Pisky katonai anyakönyvi lapja alapján: HTM Kéziratos Emlékanyag-gyíijtemény 2006. 29. 2/KE. 4 A visszamaradó különítmény (törzspótszázad) a zászlóalj azon része, amely a csapattest frontvonalba kerülése esetén is a hátországi területen maradt, intézve az utánpótlás ellátás stb. ügyeket.
