Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 9. (Budapest, 2009)

I. Tanulmányok - Bodnár Mónika: A dinasztiaalapító(?) Serényi Mihály (1531-1599)

házasság Mihály

42 korai halála miatt utódokat nem eredményezett, Mihály? ágához hasonlóan Mihály

42 ága is kiszáradt. De ennek története már túllép e tanulmány keretein. Mihály? 1595 december közepén Erdélybe indult, magával vitte Boldogkő várában őrzött készpénzének jelentős részét.

74 Erdélyben felesége érdekében járt, a Bajony jószág ügyeit intézte. El is ment rá ezer forintja, mely költségekért cserébe felesége, Bajony Zsófia a jászói konvent előtt a füleki jószágot vallotta részére, melyről előbb szintén Ferenc3

8 részére végrendelkezett, de aztán meggondolva magát úgy döntött, hogy holtom után legyen az feleségem gyermekié, mert övé az a fileki jószág.

15 Utolsó végrendeletét Mihály? 1599. február 15-én írta Pozsonyban.

76 Ekkor már betöltötte a 68. életévét.

77 1 5 9 9. augusztus 29-én hunyt el Boldogkőn. Özvegye röviddel ezután, 1600. január 13-án az egri káptalan előtt óvást emelt néhai férje végrendelete ellen maga és gyermekei nevében.

79 De nem ő volt az egyetlen, aki megtámadta a végrendeletet. Ugyanezt tette két unokahúga, Anna

3

? és Katalin

40 is.

80 Bajony Zsófia nem sokkal élte túl Mihályt?, 1601. december 18-án még élt,

81 de 1602. január 22-én már néhaiként említi egy forrás, tehát e két időpont közötti bő egy hónap valamelyik napján hunyt el. Mihály? birtokai Mihály? élete folyamán a bárói rang mellett számos birtokot is szerzett. Ezek közül a legfontosabb a boldogkői uradalom volt, amit előbb öccsével, Gáborral

10 együtt bírt. A boldogkői váron kívül volt vár alatt való háza, nemes udvarhelye, birtokai voltak Boldogkő-Újfalu, Árka, AlsóMéra malommal, szőlőkkel.

8

"

1 1599-ben a mérai ház zálogban volt.

84 Három falu pusztahelye volt Abaúj vármegyében, Szerencs, Rad és Abafalva,

8 Csontosfalva három ház jobbággyal szintén Abaúj vármegyében;

86 Pest vármegyében Cinkota, Taksony fele, mellette Varsán egy puszta telek,

87 Versegd-beli (negyed) részbirtok és monostori pusztatelek.

88 Hernádnémetiben szintén volt egy nemes udvarháza.

89 Talán ugyanarról a házról van szó, amelyet 1581-ben Lukács^ bírt,

90 de hogy őt milyen rokoni szálak fűzték Mihályhoz?, azt nem sikerült kideríteni. 1598-ban mindenesetre Rákóczi Zsigmond mellett már Mihály? Hernádnémeti részbirtokosa.

91 Zemplén megyében Mihályé? volt még Kak és Abony (ezek 1599-ben zálogban voltak 2

); Szabolcs 74 GÉRESI K. 1885. 491. p. 75 GÉRESI K. 1885.493. p. 76 GÉRESI K. 1885. 497. p. 77 Vö.: GÉRESI K. 1885. 493. p. 78 Verzeichnis... 1. 79 GÉRESI K. 1885. 605-606. pp. 80 VERESS E. 1909. 396. p. (528. irai) 81 OBORNIT. 2001. 80. 650-652. pp. reg. 82 OBORNIT. 2001. 92. 721. p. reg. 83 GÉRESI K. 1885.486. p. 84 GÉRESI K. 1885. 496. p. 85 GÉRESI K. 1885. 486. p. 86 GÉRESI K. 1885. 487. p.; 497. p. 87 GÉRESI K. 1885. 487. p.; 497. p. 88 GÉRESI K. 1885. 487. p.; 497. p. 89 GÉRESI K. 1885. 487. p.; 496. p. 90 MAKSAY F. szerk. 1959. 751. p. 91 BOROVSZKY S. é.n. (1905) 52. p. (Megjegyzendő, hogy a jelzett helyen tévesen Terjény Mihály szerepel.) 92 GÉRESI K. 1885. 496. p.; BOROVSZKY S. é. n. (1905) 51. p.; 60. p. A Borovszky-féle vármegye-monográfia Hernádnémetin túl Hernádkak esetében is tévesen Terjény Mihályt említi a birtokosok között. (BOROVSZKY S. é. n. (1905) 51. p.)