Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 9. (Budapest, 2009)

III. Új szerzemények - Szoleczky Emese-Babitcsné Tóth Orsolya: Kötetbe foglalt búcsúajándék: Pacor Kálmán cs. és kir. altábornagy, a II. szegedi honvédkerület parancsnoka számára készített emlékalbum (1894)

Pacor Kálmán már egri iskolaévei alatt eminens, a grazi katonaiskolában pedig osztályelső volt, 1859-ben a es. kir. 39., 1860-tól az 5. gyalogezredben teljesített szolgálatot. Ideiglenes vezérkari szolgálata után öt évvel már a bécsi Hadiiskola hallgatója lett, elvégzése után a zágrábi főhad-parancsnokság vezérkarához osztották be. 1873-ban helyezték át a magyar királyi honvédséghez, ahol a kolozsvári VI. honvédkerület segédtisztje lett, ekkor már őrnagyi rangban. 1876-tól a honvéd főparancsnokság I. segédtisztje lett, közben ezredessé lépett elő. 1886-ban már vezérőrnagy, a 81. honvéd gyalogdandár parancsnoka. 1888. december 28-án Szegedre helyezték és megbízták a honvédkerület ideiglenes, majd később valóságos irányításával. 1891-ben már altábornagy, 1894-ben az osztrák nemesség mellé ő kapta családja részére a magyar nemességet. 1894. október 26-tól megromlott egészségi állapota miatt felmentették a szolgálat alól, s miután a gyógykezelés dacára sem javult, 1895. február 22-től nyugállományba helyezték. Marburgban telepedett meg családjával, azonban a betegség legyűrte: 1897. november 21-én elhunyt. A bécsi Zentralfriedhofban helyezték örök nyugalomra. A honvédség apparátusában a honvédkerületi parancsnokságok'^ a csapatok, illetve a főparancsnokság és a honvédelmi miniszter között képezték a közbülső magasabb szervezési szintet. Parancsnokai a kezdeti időszakot követőn több beosztásban kipróbált, tapasztalt tábornokok és altábornagyok lettek. A parancsnokság tiszti és tisztviselői állománya látta el a honvédkerület területén elhelyezett és onnan kiegészített alakulatok ellenőrzését katonai, katonai-közigazgatási, egészségügyi, gazdasági és bíráskodási téren. A 90-es évektől ők intézték a népfelkelési, valamint a katonai építészeti ügyeket. - A honvédség felállítása idején a kerületi parancsnokságok létszáma 7-9 fő volt, a századforduló környékén a keret már 17-20 főre, a világháború előestéjére közel 60 főre növekedett. Minden kerületben két-két gyalogdandár-parancsnokság (esetünkben a 45. és 46.), 4 honvéd gyalogezred (5., 6., valamint a 7., 8.), ugyanannyi honvéd kiegészítő parancsnokság, továbbá a gyalogzászlóaljaktól függően 12-14 népfelkelő járásparancsnokság tartozott a kötelékükbe. Szegeden 1894-ben további egy lovasdandár-parancsnokság, ezen belül a 3. és 4. honvéd huszárezred is kapcsolódott hozzá. A honvédség megszervezését elrendelő 1868. évi XLI. törvénycikk a Magyar Szent Korona alá tartozó országokat politikai-földrajzi szempontból kerületekre tagolta. Többször 4 ma: Maribor, Szlovénia 5 A honvédkcrülctekről bővebben lásd: Berkó István (szerk.): A magyar királyi honvédség története 1868-1918. Budapest, 1928. 2. kúp A díszalbum