Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 9. (Budapest, 2009)

I. Tanulmányok - Bodnár Mónika: A dinasztiaalapító(?) Serényi Mihály (1531-1599)

szándékába ajánlja, kérve, hogy adják össze számára a szükséges anyagiakat és Isten kegyelméből és a Kereszténység szeretetében és kegyességében elöl járva a kegyes emberek e közössége segítse Serényit fogságából kiszabadulni, hogy a jövőben is a kereszténység javára tevékenykedhessen szabadon. "

30 A levelet vivő Serényi ezt a segítséget Kassa városától minden bizonnyal meg is kapta, mert több forrás is utal rá, hogy a továbbiakban szorosan kötődött Kassa városához. Olyannyira, hogy kassai királyi és császári hadak kapitánya is volt. 1583. szeptember 20-án az urunk ő felsége kassai vicekapitányának mondja őt egy forrás."'

1 Kassa Város Levéltárában ma is olvasható az a gótbetűs, német nyelvű levél, melyet 1587-ben Maximilián (Miksa főherceg) írt unsern lieben getreuen Scheren! Micha! köni. kais. mts. haubtman zu Caschau, vagyis a császári és királyi hadak kassai kapitányának, melyben Ferdinand Nagrol

32 grófhoz csatlakozva lengyelországi hadjáratokra utasítja őt. Miksa a levelet a Krakkóhoz közeli Mogila kolostorából küldte 1587 novemberében.

33 Mindez a lengyel örökösödési háborúval függ össze, amikor a lengyel trón megüresedését követőn Miksa is meg akarta azt szerezni Zsigmond svéd herceg és frissen megválasztott lengyel király ellenében. Célja elérése érdekében elsősorban Abaúj-Torna és Gömör vármegyék területéről gyűjtött sereget lengyelországi hadjáratához.'

4 A lengyel-litván és az osztrák csapatok sorsdöntő összecsapására Pitschen (ma Byczyna, Lengyelország) közelében került sor 1588. január 24-én, ami elsöprő lengyel győzelemmel végződött. Az osztrák sereg legnagyobb része, mintegy kétezer fő elpusztult a pitscheni csatában.

35 Mihály,; túlélte a lengyelországi kalandot. 1588 októberében Rákóczi Zsigmond felhívására lovasságával már ismét Kassáról sietett Szikszó felé a tonik seregek megfékezésére, amikor is vitézül kitüntette magát a híressé vált szikszói csatában.

36 A hadakozásban ugyan karján megsérült, de komolyabb baj nélkül ezt a csatát is túlélte. Ekkor is a császári hadak kassai főkapitányaként emlegetik.'

7 30 A levél fordításáért Gál-Mlakár Zsófiának mondok köszönetei. 31 GÉRESI K. 1885. 431-432. pp. 32 Minden bizonnyal ugyanarról a személyről van szó, akit a 38. sz. lábjegyzetben 1584-1588 között felsőmagyarországi (kassai) főkapitányként említünk. 33 AMK Schwartzenbachiana 3955. A levél elolvasásáért és fordításáért Gyulai Évának és Horváth Zitának mondok köszönetet. 34 CSÍKVÁRI A. szerk. 1939. 13. Ugyanekkor Andrássy Péter, Krasznahorka várának kapitánya is Lengyelországba tartott. (BOROVSZKY S. szerk. é. n. (1903) 500. p. 35 CSÍKVÁRI A. szerk. 1939. 13. p.; http://hu.\vikipedia.orgAviki/Pitscheni csata (2009. március 20.) 36 BOROVSZKY S.-SZIKLAY J. szerk. 1896. 113. p. 37 Ezekről a tényekről Tardi Györgynek még abban az esztendőben, tehát 1588 decemberében, (Olasz)Liszkán szerzett históriás éneke - Rákóczi Zsigmond győzödelme Szikszónál - tudósítja az utókort, melyet Thaly Kálmán közölt. (THALY K. 1871.) Ennek az erősen ö-ző nyelvjárásban íródott históriás éneknek a 166. versében olvashatjuk: Az kassai hadnak főkapitánnyá Jó Sörényi Mihály, császár hadnagya, Megmaradd Szikszón ott az templomban: Sebők miatt fáradt vala karjában. (THALY K. 1871. 123. p.) Egyébként az 1588 őszén zajló szikszói csatában Mihályi; öccse, Gábor^ is részt vett csapatával, mégpedig szendrői kapitányként Erről a 151. versben így olvashatunk: Szöiidöröi magyar, némöt vitézök: Ok is forgódának mint jó vitézök. Kapitányuk Sörényi Gábor nekiük...(THALY K. 1871. 121. p.)