Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 9. (Budapest, 2009)

III. Új szerzemények - Vadász István: Tiszafüred 1846-1848. évi földkönyve

A füzet A-F. pontokba csoportosítva előbb részletesen, majd összegezve - „egybehúzva" tartalmazza az 1850-es években történt úrbéri rendezést elősegítő adatokat. Ez a földkönyv a jobbágyfelszabadítás folyamatának tiszafüredi alapdokumentuma. Ismeretes, hogy az 1848. évi IX. törvénycikk megszüntette az úrbéri jogviszonyt (a jobbágyság intézményét), majd ezt követően a jobbágyok használatában levő úrbéri telkeket a felszabadított jobbágyok tulajdonába adta. A földkönyv tehát annak a telki állománynak a részletes felmérését mutatja, melyet később az úrbéri elkülönítésnek nevezett birtokrendezési eljárás követett (ez már a volt jobbágyok egyéni használatában levő házhelyeken és mezőgazdasági területeken - a jobbágytelken - kívül a közösen használt erdő, legelő és nádas területekre is kiterjedt). Az első rész az „A" pontban taglalja a „Földes Gazdák Telkeit". Ez a rész a táblázatban megnevezett birtokok jellemzőit 18 oszlopban írja le. A táblázat első három oszlopa a földkönyvhöz tartozó térképen az adott birtok „A" (belterület: beltelek és kert) vagy „B" (külterületi rész) jelzésű betűjelét, majd egy római számból képzett szakasz számot (I-től LXXI-ig) és arab számból álló folyó számát (1-től 154-ig) tünteti fel.

1 Ezt követi a jelzethez tartozó „nevezetek" kimutatása. Itt az úrbéri telekhez tartozó belsőségek (beltelek, kert), továbbá a külső telki állomány (a kenderföld, továbbá nyomásonként, azon belül osztályonként, helyenként művelési áganként a szántó, illetve kétféle bontásban a kaszáló) megnevezése következik, soronként feltüntetve. Az egymás alatt olvasható felsorolások így rögtön kimutatják egy-egy úrbéri telek tagoltságát, azaz valójában azt is, hogy hány tagban és hol található a szóban forgó telkes jobbágy földterülete. A következő oszlop a házhely mennyiségét adja meg. Az ide beírt tört számok (a Tiszafüreden legnagyobbnak számító 20724-től, azaz öt-hatodtól a legkisebb 1/8-ig) valójában a jobbágytelek nagyságát jelzik. Ezután 8 olyan oszlop következik, amely az egyes birtoktagok mennyiségi és minőségi jellemzőit tárja fel. Az egyes birtokrészek szélességét 3 adattal (egyik, másik és középszélesség), a hosszát a középhosszal adják meg, majd a soronként feltüntetett földterület összes és részletezett kiterjedését írják le, négyszögölben. Tovább a birtok minőségi mutatói következnek: elsőként a birtok „osztályozata", majd a birtok négyszögöllel számított holdja. Ez egy nagyon fontos, súlyozást lehetővé tévő mutató, hisz lehetőséget teremt a földterület minősége szerinti differenciálásra. Az 1. osztályú szántó holdját 1100 négyszögöllel, a 2. osztályút 1200, a 3. osztályút 1300 négyszögöllel számították, a kaszálót pedig minden esetben 1200 négyszögöles holddal vették figyelembe. A táblázat utolsó 5 oszlopa az összegzést szolgálta. Előbb a beltelek, majd a szántó és a kaszáló osztályozott holdban kifejezett mennyiségét jegyezték be. Ezeket az adatokat az előbbi oszlopokból, a négyszögölben feltüntetett kiterjedés, az osztályzat és az ehhez tartozó viszonyszám alapján nyerték. Például a 1010 négyszögöl kiterjedésű, 1. osztályú, tehát holdanként 1100 négyszögöllel számított szántóföld osztályozott holdban 0,92 holdat tett ki, vagy a 9888 négyszögölnyi, 2. osztályú, 1200 négyszögöles holddal kalkulált másik szántó 8,24 osztályozott holdat adott. Ezekből az oszlopokból azt is megtudhatjuk, hogy az 1 holdon felüli beltelket az átszámításkor valójában 1. osztályú minősítéssel illették (bár ezt nem jelezték), a kisebb méretű beltelek méretét viszont csak négyszögölben tüntették fel. A kaszálókhoz nem írták be az osztályt, de az összegző kimutatásnál mindig 1200 négyszögöles holddal számoltak. A fertőket a „hasztalanok 1200 négyszögöles holdakban" oszlopban tüntették fel. A legutolsó oszlopban „jegyzetek" beírását tették lehetővé. Itt a beltelki felesleget vagy hiányt jegyezték fel. Ezen fejléccel ellátott táblázat lehetővé tette azt, hogy a könyvben földesúri birtoktestenként, személyenként tüntessék fel az egyes földes gazdák úrbéri telkei állományának 1 A földkönyvhöz tartozó térkép a Heves Megyei Levéltár Úrbéri térképei között lelhető fel