Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 9. (Budapest, 2009)

II. Közlemények - módszertan - műhely - Fári Irén: Játékkészítő szövetkezet Szegeden (1950-1992)

lett a mackó kemény, később a habszivacstöltés miatt puha játékokat is gyártottak és más állatfigurát is. A plüss anyagot Soroksáron készítette egy kisiparos, ill. a Mechanikai Szövő Ksz állította elő, a Temaforg Vállalattól beszerzett műselyem fonalból. Két műszakban is dolgoztak a munkások, kb. fél óra volt egy mackó elkészítése. Naponta kb. 100 mackó készült el, évente átlag 30 ezer db. Gyártás csak szerződésre történt, nagyobb megrendelésnél bedolgozókat is alkalmaztak, pl. 1974-ben a Hungarocoop Külkereskedelmi Vállalattal 25 000 db mackóra kötöttek szerződést, ugyanakkor a Konsumex részére is vállaltak 20 000 darab gyártását. Ekkor import műszőrméből dolgoztak. Az értékesítési ár hatóságilag megszabott nagykereskedelmi ár volt. Az 1968-as lista alapján a legolcsóbb a 25 cm-es egybeszabott mackó 18,43 Ft, az export mackó 26,97 Ft (1951-ben 25 cmes mackó 20,95 Ft volt), az 50 cm-es 55,29 Ft-ba került (az 195 l-es listán 55,08 Ft!), az ugyancsak félméteres, fagyapot tömésü, de dörmögő kivitelben 65,45 Ft, ugyanaz poliuretán habbal töltve drágább, 72,19 Ft volt. Évente némileg módosult az ár. Az 197l-es exportárak: 25 cm-es mackó habtöméssel 27,30 Ft volt, 50 cm-es, fagyapot tömésü 49,60 Ft. Az egy főre jutó átlagbér 1972-ben a textilüzemben 1505 Ft, a faüzemben 1710 Ft volt. Halmi Imre visszaemlékezése szerint 1976—78-ig gyártottak mackókat, főleg küllőidre, ekkor módosult a szövetkezet profilja, ezért abbahagyták Szegeden a gyártást, de ezután a szövetkezet nagyéri üzemében még 3-4 évig gyártotta 30-40 asszony. 5. kép A nürnbergi kiállításon, 1992