Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 9. (Budapest, 2009)

I. Tanulmányok - Bodnár Mónika: A dinasztiaalapító(?) Serényi Mihály (1531-1599)

A dinasztiaalapító(?) Serényi Mihály (1531-1599) Adatok a gróf Serényi család történetéhez Bodnár Mónika Bevezetés A Serényi család a történeti Magyarország egyik neves főnemesi családja. Címeres levele 1518-ból való. Először 1596-ban, majd 1623-ban szereztek magyar, később, 1638-ban cseh báróságot, 1656-ban pedig cseh grófi rangot.

1 A Serényi család mind a magyar, mind a cseh—morva köztörténetbe beírta nevét. A történeti, illetve a családtörténeti kutatás mégis alig foglalkozott tagjaival, pedig egyikük, Béla (1866-1919), a dualizmus időszakának végén a miniszterségig vitte. Az eddigi kutatók közül meg kell említeni Thaly Kálmán nevét, aki a 19. század végén rendezte a család zábláti (Trencsén m.) - ma Záblatie (Szlovákia) levéltárát, s az e munka nyomán született publikációk a családtörténeti kutatás szempontjából mellőzhetetlenek." Ennek a viszonylagos érdektelenségnek talán az is oka lehet, hogy a családi levéltár túlnyomó többségét a Brünni Morva Állami Levéltárban (Moravsky zemsky archív v Brné) őrzik, egy kisebb részét a Pozsonyi Állami Levéltárban (Státny archív v Brtatislave), s e dokumentumoknak csak egy töredéke található a Magyar Országos Levéltárban Budapesten. De a felsoroltakon kívül még számos levéltárban találunk a Serényi család egyes tagjaira vonatkozó dokumentumokat, mint pl. az esztergomi Prímási Levéltárban, az egri Főegyházmegyei Levéltárban, a Kassai Városi Levéltárban (Archív niesta Kosice), a Besztercebányai Területi Állami Levéltárban (Státny oblastny archív v Banskej Bystrici), hogy csak néhányat említsünk. A cseh történészek e tárgyban végzett kutatásai közül elsősorban Pavel Balcárek tanulmányaira kell felhívni a figyelmet. Ezek ugyan nem kerültek publikálásra, de megtalálhatók a Brünni Morva Állami Levéltár G77 jelzetű inventáriumában, annak bevezető tanulmányaiként.

3 Rajta kívül még Zdenék Pokluda neve érdemel itt említést, aki a Serényi család luhacsovici ágának történetét dolgozta fel.

4 A magyar családtörténészek elutasítják a Serényi család mesés eredettörténeteit. Szerintük a Serényi család Csanád vármegyéből eredeztethető, s eredetileg Serjény formában írták, használták nevüket, amit egy, a török korban elpusztult Csanád megyei településről kaptak.

6 Ottani birtokaik - nemcsak a névadó Kisserjén - a török megszállás következtében elnéptelenedtek, elpusztultak. Ök maguk is menekülésre kényszerültek. Ekkor húzódtak Felső-Magyarország területére, s lettek többek között az Abaúj megyei Boldogkő (Bodókő) várának birtokosai, szendrői, füleki, hatvani várkapitányok, majd a későbbiekben komáromi és érsekújvári vicegenerálisok. A 16-20. század folyamán a történeti Magyarország számos megyéjében (Borsod, Abaúj, Zemplén, Gömör, Szabolcs, Szatmár, Bereg, Nógrád, Szepes, GUDENUS J. J.1998. 3. köt. 303. p. THALY K. 1898a; THALY Kálmán 1898b; THALY Kálmán 1898c. Az utóbbi években szerény személyem is foglalkozik a Serényi család történetével, lásd BODNÁR M. 2001; BODNÁR M. 2005; BODNÁR M. 2008a.; BODNÁR M. 2008b. BALCÁREK, P. 1988a.; BALCÁREK, P. 1988b. POKLUDA, Z. 2004. NAGY I. 10. köt. 157. p. THALY K. 1898a. 226. p. OSMUZfJ ÍJ*0LN0**