Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 9. (Budapest, 2009)

II. Közlemények - módszertan - műhely - Debreczeni-Droppán Béla: Kondástól a királyig. A Magyar Nemzeti Múzeum látogatói és vendégkönyvei a 19. századból

pok, vármegyei tisztviselők, pest-budai és vidéki polgárok dominálnak kezdetben, de tulajdonképpen mindenki megfordul a múzeumban a kondástól a királyig. A vendégkönyvekben gyakori a hovatartozás, a lokális identitás feltüntetése, azaz mely megyéből, országrészből jött az illető. így állapítható meg pl. az, hogy Erdélyből viszonylag sokan látogatnak a múzeumba (pl. „Ludovicus Zeyk de Zeykfalva mp. Transilvanus 815. 24. May" 81a/73a. fok). Elmondható az is, hogy az idő haladtával egyre több külföldi tűnik fel a vendégkönyv lapjain. Az első években csak néhány németországi és angliai látogatóval találkozunk, de aztán viszonylag hamar, az 1810-es évek végén megjelennek az amerikai vendégek is. A külföldi vendégeket szinte minden esetben megkülönböztetett figyelemmel vezetik végig a múzeum kiállításain. A legérdekesebb eset, mely a vendégkönyvekben is tetten érhető, John Paget angol utazóé. Paget 1835-36-ban bejárta Magyarországot, melynek nyomán könyvet írt „Hungary and Transylvania" címmel, amit először 1839-ben jelentetett meg szülőhazájában. Utazása során Pesten is járt és ennek során 1835. szeptember 20-án meglátogatta a múzeumot, még a régi épületében. Említett müvében többek között ezt írja: „Némelyik gyűjtemény gondosabb bánásmódot érdemelne, mint amilyenben jelenleg részesül. Tervezik azonban, hogy rövidesen új épületet emelnek, s abban, remélhetőleg, kijavítják, majd a jelenlegi elrendezés hibáit."

47 1 8 3 7-ben Paget feleségül vette gr. Wesselényi Polixéna írónőt és letelepedett Erdélyben, ahol mintagazdaságot hozott létre és az évtizedek folyamán aztán John Paget angol utazóból Paget János erdélyi földbirtokos lett. Nevét már ebben a magyaros formában írja be 1858. április 17-i múzeumi látogatásakor. Két egyszerű vendégkönyvi bejegyzés és mi minden van mögötte, mint ahogy más aláírások is nagyon érdekessé válnak gazdáik későbbi életútja miatt. Érdekes ilyen szempontból Kubinyi Ágoston is, akinek bejegyzéseit négy különböző időpontban találhatjuk meg a múzeumi vendégkönyvekben. Először 11 évesen, 1810. augusztus 23-án járt a múzeumban bátyjával és nevelőjével, Ragyóczy Jánossal. Még három alkalommal jegyezte be magát a könyvtári és a régiségtan vendégkönyvekbe, de 1871-ben írt önéletrajzából kiderül, hogy ennél sokkal többször járt ifjú korában a későbbi múzeumigazgató a múzeumban: „1815-ben a pesti Kir. Egyetembe jöttem, hol a Füvészkertet és a Nemzeti Múzeumot, majd minden nap meglátogattam és tanulmányoztam."

48 Egy másik majdani múzeumigazgató Pulszky Ferenc fiatalkori bejegyzéseit is olvashatjuk a vendégkönyvben és számos olyan tudósunk nevét is, aki később a Nemzeti Múzeumban dolgozott. A bejegyzések ezrei közül több megható és megrázó bejegyzés is található. Előbbire talán jő példa a nagy műgyűjtő Jankovich Miklós Miklós nevű kisfia, aki 1808-ban, 7 évesen nagynénjével látogatott a múzeumba és kanyarintotta be nevét és életkorát a vendégkönyvbe. Utóbbira pedig példa lehet az 1838-as árvízre vonatkozó bejegyzés. Ugyanakkor meglepőnek tartható bejegyzések is vannak, ilyen pl. Villányi József forradalmi főhadnagy és Bethlen Miklós forradalmi hadnagy bejegyzése 1850 közepe táján. Nem sokkal a szabadságharc leverése után, az abszolutizmus idején legalábbis kisebbfajta bátorság kellett leírni a fenti titulust. (Nyilvánvaló, hogy a két katona büszkeségből írta alá így a nevét.) A következőkben a Magyar Nemzeti Múzeum hat legkorábbi vendégkönyvét ismertetnénk. Ezek közül a könyvtáriakról már korábban írtak, a fejedelmi vendégkönyvnek első (utóbb második) oldalát pl. KoIIányi Ferenc közölte is a Széchényi Könyvtárról szóló monográfiájában. Ezek könyvészeti leírására azonban most kerül először sor. Ugyanakkor a 47 PAGET J. 1839. 85-86. pp. 48 Kubinyi Ágoston önéletrajza. Ld. MTA Kézirattár RAL: K 1231:82