Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 9. (Budapest, 2009)

II. Közlemények - módszertan - műhely - Debreczeni-Droppán Béla: Kondástól a királyig. A Magyar Nemzeti Múzeum látogatói és vendégkönyvei a 19. századból

/. kép A múzeumi kisharang (1847) A hírlapokban nem jelent meg, de a szabályzatban szerepelt, hogy az egyes osztályok (a fent említett) meghatározott napjaikon délután is kinyithatnak külföldi és vidéki vendégek számára, mégpedig télen du. 2-től 4-ig, nyáron du. 3-tól 6-ig. Vasárnap és ünnepnapokon továbbra is zárva tartottak a kiállítások. A nyitva tartás kezdetét és végét az intézet kapusa jelezte, a múzeum belső udvarán található harang meghúzásával (1. kép). (A harang ma is megvan a múzeum északi udvarában.) Az utolsó három, az újságokban is megjelent szabály szó szerint így szólt: ,,3.) Nap- és esernyőket, botokat, kardokat, vagy más bárminemű fegyvereket a' gyűjteménytermekbe bevinni tilos levén, azokat visszajöttökig a' t.cz. látogatók a' kapusnál hagyják letéve. 4.) Szülőik vagy felvigyázó nélkül megjelenő 's 10 éves komákat fölül nem haladó gyermekek, valamint iskolai könyveikkel jövő tanulók (hacsak könyveiket a' kapusnál nem hagyják) a' gyűjteménytermekbe nem bocsáthatók. 5.) Valamint mindenkinek figyelmébe ajánltatik az épület és termekben fentartandó tisztaság' megőrzése: ugy különösen kéretnek a' t. ez. látogatók, hogy a' termekben különválva ne járjanak, hanem az illető vezető mellett maradjanak." A teljes képhez idéznünk kell még a múzeum tisztviselőinek 1845-ben készült utasításából is: „A kabinet ... nagy közönségnek olly formán szabadon nyitva fog állani, hogy egyszerre több 8 személynél be ne eresztessék, titánok pedig az ajtó mindenkor becsukatassék, 's csupán midőn ezek már áttekintették a gyűjteményeket, eresztethetnek be mások. Mivel pedig alig lehetséges, hogy több termekben egy szolga, ha mindjárt jelen lesz is az Őr, a látogatókat, kik köztt ollyanok is lchctenek, kiktől méltán tarthatunk a rontástól, vagy épen a lopástól is, kivált ha elszélyednek, szemmel tarthassa, melléje rendeltetik még segítségül egy más kabineti szolga, a belső termekbe fel 's alá járandó és őrködendő, szinteegy házi szolga olly végből, hogy az ajtónál őrködjék 's a pálczákat, esernyőket, napernyőket, mellyekkel a látogatóknak bemenni szabad nem lészen, átvehesse, ezekre visszajövetelőkig felvigyázandó. Köteles leend a kabinet szolgája, előforduló alkalommal, egész illendőséggel arra figyelmeztetni és kérni a látogató vendégeket, hogy mindenkor együtt maradjanak, kézbe semmit ne vegyenek, semmihez se nyúljanak és a földre ne köpjenek. Mi szinte általános figyelem végett, fel fog egy kifüggesztendő táblára • » • .»30 íratni. Az új napirend hamarosan kikerült a kapura, és ekkor, 1848 elején kerültek fel a Szlavicsek Antal „szépíró" által aranyozott betűkkel készített táblák az egyes osztályok bejárati ajtai fölé is. 1848 forradalmi éve volt az első olyan év a beköltözés után, amikor a látogatók egész évben látogathatták a múzeumot. A régiségtani vendégkönyvbe ebben az évben 1216-an jegyezték be magukat. Március 14-18. között viszont egy látogató neve sem került a kötetbe. 1849-ben a 30 A' magyar nemzeti Museum tisztviselőinek utasításai ' házi rend. Ld. MOL N24 Archívum Palatinale. József nádor iratai. Altalános iratok. 493. es. Museum. 2287/1845. A múzeum ezen szabályzata nem került megerősítésre, de a benne foglaltak a megkívánt normát és a mindennapi gyakorlatot tükrözik. 31 MOL N31 Arch. Pal. István főherceg nádor iratai 28. cs. Múzeumi iratok. 197/1848., 198/1848.