Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 9. (Budapest, 2009)

II. Közlemények - módszertan - műhely - Debreczeni-Droppán Béla: Kondástól a királyig. A Magyar Nemzeti Múzeum látogatói és vendégkönyvei a 19. századból

változásokat. így például 1817. július 28-án megtekintette az országúti múzeumépületbe több évi várakozás után (július elején) átkerült könyvtárat és régiségtárat.

17 Ekkor került végre ismét egy épületbe a múzeum összes gyűjteménye és ekkor jött el az idő, hogy a régiségtár is megnyissa a maga vendégkönyvét. Az „Album Numophalicii et Cimeliothecae" címet viselő kötetet 1817. július 7-én nyitották és az első látogató, Cseresnyés Sándor volt a következő napon, aki bejegyezte nevét. Rajta kívül a következő fél évben még 627 vendég nevét olvashatjuk a vendégkönyv lapjain.

18 A Nemzeti Múzeumot új helyén I. Ferenc király a királynéval, Ferdinánd trónörökössel és Ferenc Károly főherceggel 1820. szeptember 18-án tekintette meg. Ez alkalommal Jónás József, Haliczky Antal és Horvát István múzeumőrök kalauzolták a vendégeket a gyűjteményekben. A négyórás látogatás a múzeum kertjében ért végett, ahol a régi római és egyéb középkori kőemlékek voltak szétszórva megszemlélhetők.

19 Az 1820-as években egyre inkább nyilvánvalóvá vált, hogy a gyűjtemények gyors gyarapodása és a múzeumépület egyre több gondot okozó állapota miatt előbb-utóbb egy megfelelő új épületet kell emelni az intézmény számára. Bár az országgyűléseken 1825-27-től állandó téma volt a múzeum ügye, mégis az 1836-os diétáig kellett várni arra, hogy a megfelelő pénzösszeget megszavazzák az új épület felépítéséhez. Az építkezés 1837. július 22-én vette kezdetét. Az eredeti elképzelés szerint a régi épület mindaddig betöltötte volna funkcióját, amíg az új el nem készül, tehát a látogatók továbbra is zavartalanul megtekinthették volna a múzeumot. Az 1838. márciusi nagy pesti árvíz azonban olyan károkat okozott az épületben, hogy József nádor elhatározta, utasítást ad a múzeum összes gyűjteményének kiköltöztetésérc, illetve a Ludoviceum épületébe való elhelyezésére. Az átköltözés befejezéséről és következményeiről Mátray Gábor későbbi könyvtári őr a következőket írja: A régi múzeumi épületből a Ludoviceumba „Nov. 4-ig csakugyan minden ki lön hordva; de ezen sietve történt munka sem a gyűjtemények sokaságának megfelelő óvatossággal, sem illő renddel nem történhetett, s az intézeti szolgák és tisztviselők tetemes fáradságát vette igénybe. A kihordott gyűjtemények egy része rögtönözve s ideiglen a Ludoviceumben ismét fölállittatott; többi része ládákba zárva veszteglett ott 1847-ki tavaszig; minél fogva azoknak a tudósok s a nagy közönség kilencz év lefolytáig nem sok hasznát vehette."

20 Dux Adolf ugyanezt 1857-ben így fogalmazta meg: „Az árvíztől fogva 1847-ki tavaszig muzeumunk a tudósok használatára mintha nem is létezett volna; mert a gyűjtemények legnagyobb része a Ludoviceumban részint rögtönözve s rendszer nélkül felállítva, részint ládákba berakva volt."

21 Ez az állapot főként a könyvtárhasználókat sújtotta a legjobban, ami egyébként a könyvtári vendégkönyvből is kiderül. Ebben a bejegyzések 1837 szeptemberéig jeleznek folyamatos forgalmat, majd hirtelen megszakadnak és 1846-ig egyet sem olvashatunk. 1846 és 1848 között is csak néhányat. Pedig, ha korlátok között is, József nádor szerette volna fenn-tartani a könyvtár működését, ezért elrendelte a Ludoviceumban a leginkább használt állományrészek felállítását, egy olvasószoba fenntartását és a kutatószolgálat ellátását. Ezzel együtt a kutató olvasók száma is a minimálisra csökkent,

22 a laikus érdeklődők számára pedig, a vendégkönyv tanúsága szerint tulajdonképpen bezárt. A többi tár azonban, 17 Magyar Kurir. 1817. aug. 5. II. 11. sz. 87. p. Berlászjúlius V-ét jelöli meg a beköltözés időpontjául (BERLÁSZ J. 1981. 103. p.), míg Kollányi az éremgyüjtemény július elsejei elhelyezéséről ír (KOLLANYI F. 1905. 378. p.) 18 A következő teljes évben (1818-ban) 1369-en jegyezték be nevüket a vendégkönyvbe. 19 Hazai 's Külföldi Tudósítások. 1820. Böjt-más- Hava 25. 25. sz. 189-190. pp. 20 MÁTRAY G. 1868. 41. p. 21 DUX A. 1857. 12. p. 22 BERLÁSZ J. 1981. 255. p.