Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 9. (Budapest, 2009)
II. Közlemények - módszertan - műhely - Szathmáry István: A „magyar nábob" különös házassága
A nevezetes tiszafüredi nábob vagyonából mindenképpen jutott az örökösöknek is. Jósa Iván nagyapjának kb. 3000 holdja volt, a testvérének nagyjából ugyanannyi maradt. A vagyon egy része elfogyott a múlt század első felére, körülbelül 800 holdnyi maradéka képezte a későbbi kárpótlás alapját. A most napvilágra került adatok mindenesetre számos nyitott kérdést teremtettek. A legfontosabb közülük az, hogy miképpen maradhatott több mint másfél száz éven át titokban Józsa György házassága és fiának születése, és miképpen születhetett egész legendafüzér asszonykereséséről akkor, amikor már jó ideje nős volt és utódja is létezett. Talán valami kettős életről lehet szó, mint egy másik Jókai-mü Fatia Negrája esetében? Akinek szintén élt Nopcsa báró személyében a földi mása. Nem tudni. Arról, hogy apján kívül valami személyes köze is volt Jósa Jánosnak Tiszafüredhez, egyetlen irat szól csupán: tanodái bizonyítványa 1848-ból, ahol tiszafüredi születésűként van feltüntetve. Ez az irat már Józsa György halála után készült egy esztendővel, rajta anyja, Csomay Anna már aradi özvegyasszonyként szerepel (4. kép). 4. kép Az egri Érseki Lyceum Jósa János nevére kiadót! tanodái bizonyítványa, Dr. Jósa Iván tulajdona Születési helyét illetően valószínűleg törökszentmiklósi anyakönyvi bejegyzése lehet a hiteles forrás. A pói puszta, ahol 1850-ben kelt házasságlevele szerint Jósa János lakott, félúton van Törökszentmiklós és Mezőtúr, anyja lakhelye között, s egyike volt apja birtokainak (5. kép). Inkább valószínűsíthető az itteni születése, mint a tiszafüredi, az utóbbi adat bemondás alapján kerülhetett bele az iskolai bizonyítványba. Valószínűleg kulcsfontosságú kérdés annak tisztázása is, hogy miért és mikor távozott Jósa János anyja a távoli Aradra, holott mezőtúri származású volt és Szolnokon bírt ingatlannal.
