Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 9. (Budapest, 2009)

II. Közlemények - módszertan - műhely - Szathmáry István: A „magyar nábob" különös házassága

A „magyar nábob" különös házassága Szathmáry István Jókai Mórt azzal vádolták annak idején, hogy sohasem látott élő embert, amikor mesealakjait megalkotta. Pedig sokuknak létezett a valós mintája. Egyik legkedvesebb müvének főhőséről az „Egy magyar nábob" Kárpáthy Jánosáról ő maga is megmondja, hogy ki volt az előképe. ,A nőmmel együtt utaztam, ki Kolozsvárott vendégszerepelt. Érdekes út volt. Négy nap alatt Szolnokiul Nagyváradig gyors (?) kocsin. Az egész világ egy feneketlen sártenger; többet gyalog a kocsi mellett, mit fenn ülve, egy egész nap folyvást sík vízen keresztül, minden út nélkül, torony irányában. Ezen az úton regélte el nekem a feleségem azt a jelenetet, amin a Magyar nábob kezdődik. 0 találkozott egykor, nagyváradi vendégszereplése alkalmaival, éppen ilyen árvízlepte sík pusztáin a szemközt utazó alföldi dinasztával, akit egész Magyarország Józsa Gyuri név alatt ismert. Ez volt az első eszmecsíra, amiből én a Magyar Nábobot megköltöttem "

l A magyar nábob földi mása, Józsa Gyuri, vagy teljes nevén Pankotai Józsa György földbirtokos Tiszafüreden élt. Nevéhez tréfás és kegyetlen történetek garmadája fűződik, melyeket a tiszafüredi Kiss Pál Múzeum igazgatónője, Füvessy Anikó foglalt össze „Józsa Gyuri alakja a néphagyományban" című munkájában.

2 Ezek a történetek elsősorban a képzeletet jobban megmozgató furcsaságairól szólnak, habár itt-ott átsüt rajtuk jellemének szebbik fele is. Halála után történetei az akkori sajtó révén szélesebb körben is ismertté váltak, főleg a szintén tiszafüredi Bernát Gáspár lejegyzései nyomán. De nem kerülte el őt a vásári halhatatlanság sem, az egykori históriás ének ekképpen szól róla. „Hallottátok hírét Füredi Gyurinak, Tisza mellett lakó nemzetes uramnak? Ha nem hallottátok, énekelek róla, Nincsen a megyében több ily kelekótya"

3 Csínytevéseit részletezni nem e munka célkitűzése, annak bőséges az irodalmi lenyomata. A nem éppen hízelgő tartalmú históriás éneknek volt valami alapja, hiszen ő volt a barátaival elkövetett értelmetlen tréfáknak gyakori szerzője vagy éppen szenvedő alanya. Maga Jókai is ír róla egy anekdotát eredeti nevén is nevezve hősét, a magyar nép élce című munkájában. Életformája igencsak különcnek tűnhetett az átlagember szemében, s így pályafutásáról is inkább a róla szóló mendemondák, mint hiteles források tájékoztatják az utókort. A fönnmaradt kevés adat szerint 1789-ben született. Fiatalságáról, neveltetéséről annyit tudunk, hogy apja a kor nemesi szokásai szerint iskoláztatta, Sárospatakon szerzett jogászi végzettséget. Személyes megjelenéséről egyetlen hiteles arcképe, egy, a tiszafüredi Kiss Pál Múzeumban található miniatúra igazít el bennünket, amely 1809-ben a napóleoni háborúk idején készült Bécsben és a nemesi felkelés alkapitányaként ábrázolja őt (1. kép). Tárgyi hagyatéka igen csekély. Ma is álló tiszafüredi sírkövén kívül még klasszicista jellegű, eredetileg tíz szobás kúriája látható Tiszafüred nyugati, Poroszló felé eső szélén. 1 JÓKAI Mór: Egy magyar nábob (1853-54). Bp. 1962. 260. p. 2 FÜVESSY Anikó: Józsa Gyuri a tiszafüredi nábob. Tiszafüredi füzetek 6. Tiszafüred. 2004. 3 FÜVESSY Anikó: u.o.